Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - "Az elsivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára" ENSZ Egyezményhez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FODOR SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója:
3059 visszatérő aszályban - ne felejtsük el, 10 évből 78 év aszályos , az ország területére lehulló csapadékból képződő helyi vízkészlet korlátozottságában, a talaj pusztulásban és a túlnyomórészt alvízi helyzettel - az ország területét érintő nemzetközi vízfolyásokon - fogalmazhatóak meg. A FAO 1994ben készült jelentése szerint Magyarország azon 20 ország közé tartozik a világon, amelyek a jövő évszázadra vízhiánnya l fognak küszködni, és azon 13 ország között van, amelyek területén a számba vehető ivóvízkészletek több mint 75 százaléka külföldről származik. Magyarországon egyébként ez az arány 90 százalék fölött van. (Folyamatos zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Az egyezm ényt az ENSZ környezet és fejlődés világkonferenciáján elfogadott dokumentumoknak megfelelően hozták létre, az éghajlatváltozási keretegyezmény, a biológiai sokféleség egyezmény társegyezményének számít. Az utóbbi két egyezményt Magyarország 1992ben írta alá, 1994ben ratifikálta, és 1995ben törvénnyel hirdette ki. Magyarország érdeke, hogy minden olyan nemzetközi jogi eszköz részese legyen, amely az édesvízkészletek használatának nemzetközi léptékű garanciáit fogalmazza meg. Az egyezmény alapvető célja - éppen az aszály hatásainak enyhítésén és az elsivatagosodási folyamat megállításán keresztül - az édesvízkészletek bölcs, takarékos és egyben fenntartható használatára való törekvés elősegítése, globális méretekben is. A magyar érdekeltség, a várható elő nyök, a hozamok és a költségek összevetése alapján az aszály problémáival foglalkozó nemzetközi egyezményhez való csatlakozás támogatásra érdemes. Számos pozitív hatás - nemzetgazdasági szinten például az aszály következményeinek mérséklése, a környezet me góvása, a helyi közösségek életfeltételeinek biztosítása és így tovább; az agrárágazat szintjén az aszálykár visszaszorítása, a talaj termőképességének javítása, a vízgazdálkodás fejlesztése, a hozamok és a jövedelmek emelése és így tovább - áll szemben dö ntően olyan tevékenységekkel, mint például az átfogó aszálymérséklő koncepció kidolgozása finanszírozási kiadásai, amelyekre mindenképpen szükség lenne, sőt azok késlekedése még növelné is a terheket. Az aszály kérdésének nemzeti kereteken túlmutató vetüle tei szintén azt támasztják alá, hogy mihamarabb célszerű csatlakozni az egyezményhez. Mindezekre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogassa és fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Fodor Sándornak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. FODOR SÁNDOR , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizo ttsága mint kijelölt bizottság, az 1999. május 17ei ülésén a Környezetvédelmi Minisztérium előterjesztésében megtárgyalta a H/1123. számú országgyűlési határozati javaslatot, mely "Az elsivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatag osodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára" ENSZegyezményhez való csatlakozásról szól. A bizottsági ülésen a bizottsági tagok egyértelműen kifejtették azon álláspontjukat, hogy e nemzetközi egyezményhez való csatlakozás fontos és szüksé ges. (18.50) Ugyanis Magyarország éghajlata lehet mediterrán, kontinentális és óceáni, tehát hol ilyen, hol olyan állapotokat tud okozni. Mindenképpen szükséges és indokolt, hogy az aszályról szóló nemzetközi egyezményhez országunk csatlakozzon. Ugyanakkor a képviselőtársaim bizottsági ülésünkön aggodalmukat is kifejtették, hogy amikor a fenntartható fejlődésről, különösen a fenntartható mezőgazdaság kapcsán szólunk, nehogy olyan hibákba essünk, hogy tanácsokat osztogatunk anélkül, hogy a felelősséggel szem benéznénk. A gazdálkodó emberek egymással versenyre vannak kényszerítve, a verseny feltételeit valójában egyedül a parlament, a kormányzat képes befolyásolni abba az irányba, hogy környezetvédelmi
