Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP):
305 erről az érintett önkormányzatot vagy önkormányzatokat, amelyek a határozat ellen 30 napon belül a Fővárosi Bíróságho z fordulnak. Igen jó garanciális elem ez, hogy végül is az önkormányzatok eredeti akarata esetleg felülvizsgálást nyerjen, ha az előkészítés folyamán nem tudják megfelelő módon érvényesíteni elképzeléseiket. A várossá nyilvánításról szóló részben a terveze t következetesen nagyközségről beszél, s bár megjegyzi, hogy a várossá nyilvánítás szempontjából használja ezt a kifejezést, mégsem lehet indokoltnak tekinteni, mert sem az alkotmány, sem az önkormányzati törvény ezt a településkategóriát nem ismeri; nagyk özségről nem beszél, községről beszél, fővárosról, fővárosi kerületről és városról beszél. (12.10) Ha viszont már a városnál tartok, akkor ugyancsak szólni kell a megyei jogú városról, arra is vonatkozik rendelkezés, amely megyei jogú városnak az egész fog alomkörét - egyébként erről sem beszél az alkotmány, csak az önkormányzati törvény, de magának az egész megyei jogú város létének az indokoltságát - felül kellene vizsgálni. Eredendően mindenki által ismert, hogy a "megyei jogú város" fogalom abban az időb en keletkezett, amikor még léteztek a járások. A megyei jogú város voltaképpen azt jelentette, hogy igazgatásilag az adott város nem tartozik a járáshoz, hanem közvetlenül a megyéhez tartozik. Ilyen összesen négy volt eredendően, aztán kiszélesedett, és má r minden megyeszékhely is megyei jogú várossá vált, és az önkormányzati időkben is egyenlőbbé vált az egyenlők között. Ezzel nem vitatom azt, hogy egyes városoknak, így amiket most megyei jogú városnak nevezünk, de más városoknak is, vannak térségi szerepe i, vannak olyan szerepei, amelyek végül is összefognak bizonyos kistérségeket, és ez biztos, hogy több, mint a jelenlegi tizenkilenc megyeszékhely; valószínű, hogy ezeknek a száma a régi járási székhelyeknek megfelelő, éppen ezért egyszer felül kellene viz sgálni ennek az egész kérdéskörnek a megoldási lehetőségét. Én most ezt azért mondom el, mert átnéztem a parlament törvénykezési terveit, és úgy láttam, hogy ebben az évben többet önkormányzatról nem lesz szó. Most van talán az utolsó lehetőség, hogy erre felhívjam a figyelmet, és egyáltalán erről beszélhessek. Az önkormányzatok feladatát és hatáskörét kell végre egyszer igazán felülvizsgálni és meghatározni. Ha ez megtörténik, akkor fel sem merülhet a gyanúja az esetleges alá- és fölérendeltségeknek, amit egyébként tilt az önkormányzati törvény, de ami a gyakorlatban, a valóságban pénzfelosztás és egyebek tekintetében mégis létezik. Nagyon szép lenne, ha ez a felülvizsgálat 2000ben megtörténne, amikor Szent István keresztény államának ezeréves fennállását ünnepeljük, mert Szent István államának a vármegyéiben már fellelhető az önkormányzatiság, és ez egy nagyon szép apropó lenne, hogy az egész önkormányzati törvényt, amely egyébként jó és előremutató - pláne a tanácsrendszerhez képest , egyszer a parlament végre igazán előremutatóan felülvizsgálja és meghatározza. A Független Kisgazdapárt vezérszónoka már a tegnapi nap folyamán elmondta, hogy a Független Kisgazdapárt támogatja ezt az előterjesztést. Vannak azonban módosító javaslatok, például a már említett nagyközségek kihagyása, illetőleg községként való szerepeltetése, és néhány egyéb apróbb javaslat, amelyeket majd a részletes vita során esetleg előterjesztünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra köv etkezik Bajor Tibor, az MSZP képviselője. Megadom a szót Bajor Tibornak. BAJOR TIBOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A területszervezési eljárásról szóló törvénytervezet meggyőződésem szerint nincs kellően jól előkészítve, de mondhatnám azt is , hogy ez tipikus példája annak, ahogy a jelenlegi kormánykoalíció működik, amelyik először eldönti azt, hogy hogyan, majd azután azt, hogy mit. Idézek ebből a törvénytervezetből:
