Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ERKEL TIBOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2978 hogy a polgári szolgálat ra behívottak szakmai ismerete vagy korábbi tevékenysége alkalmazkodjék a háborús körülmények által megszabott követelményekhez. Sajnos, az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik feltételt sem teljesíti, azaz valójában nem alkalmas a háborús veszélyből vagy helyzetből adódó polgári problémák enyhítését megoldani. Pedig ezt a feladatot kellene elsősorban teljesítenie. Az 1997. évi eredeti törvényjavaslat alkotóit nem is ez a vezérelv késztette, és ezen az elrontott alapon most nem is tudunk segíteni. De arra, reméljük, lesz lehetőségünk, hogy a haza szolgálatának morálja a polgári szolgálatról szóló törvény miatt látványosan ne romoljon tovább. A törvényjavaslat deklaráltan is a honvédelmi tárca feladatain kívüli területnek tekinti, és ezáltal nevezett miniszté rium háborús körülmények között sem tudja szervezetten az ország védelmére felsorakoztatni a korábban polgári szolgálatot teljesített személyeket, tehát nem teljesül benne az első feltétel. Az 1997. évi XXI. törvény emiatt magában hordozta, és ma is magába n hordozza a háborús konfliktus helyzetében amúgy is fellépő szervezetlenség, anarchia állapotát. Sajnos, döbbenten kell tapasztalnunk, hogy egy ilyen fontos törvényjavaslat előterjesztője nem a honvédelmi, hanem a szociális és családügyi miniszter, és enn ek megfelelően például az egészségügyi és szociális bizottság az egyik szakmai vitafórum, függetlenül a helyzetismeret hiányától. Ellenzéki helyzetünk csak azt teszi lehetővé, hogy hangot adjunk a véleményünknek: a mai helyzet fennmaradása esetén háborús v eszélyben - ami, reméljük, nem következik el - már késő lesz összehangolni a fegyveres és a polgári szolgálat munkáját, azaz a mai honvédelemellenes szemellenzős szemléletből számos súlyos probléma fakadhat. A katonai, honvédelmi szakkönyvek rendszeresen közölnek becsléseket a harcoló és a harcoló alakulatokat kiszolgáló, nem közvetlenül harci feladatokat ellátó létszámok közötti optimális arányról. Ez két évtizede átlépte az 1:10 arányt. Ma már 1:15, légierőnél több mint 1:100 az elfogadott arányszám. Gon dolom, ezekkel a számokkal érzékeltettem, hogy a polgári szolgálatosok mai számaránya technikailag nem fenyegeti a hadsereg ütőképességét, hiszen valakiknek mindenképpen el kell látniuk a közvetlenül nem harcoló alakulatokra háruló 9294 százaléknyi felada tot. (11.30) A komoly probléma az, hogy hibás szemlélet eredményeként nem a honvédelmi miniszter koordinálja ennek a nem harcoló állománynak az egészét; hogy bár sok behívott lelkiismereti okokra hivatkozva tagadja meg a haza fegyveres szolgálatát, nem feg yveresen sem akarja szolgálni Magyarországot; hogy a szociálliberális kormány törvénye általában lehetővé tette a haza szolgálatának az elutasítását, nem csupán a fegyveres szolgálat megtagadását. Elég, ha ez utóbbira a tűzoltás megtagadásának lelkiismeret i okokból történő lehetőségét, illetve az erről szóló törvényi felhatalmazást emelem ki. Érezhetik, hogy milyen mélyre süllyedt közösségi morálra utal ez! De nem kívánnám Fodor képviselő úrnak sem, hogy egy lángoló épületbe szorulva az Alba Kör tagjainak t űzoltására legyen rászorulva. Örvendetes, hogy a javaslat 2. és 3. §a ezt a deformáltságot meg akarja szüntetni. A polgári szolgálat ne általában hasznos és megbecsült munkát lásson el, hanem krízishelyzetben szükséges feladatok ellátására legyen jó előre felkészítve. Minél több nem krízis megoldást szolgáló munkavégzést teszünk lehetővé ma a szolgálatban, annál több megoldatlan súlyos probléma keletkezhet emiatt egy válsághelyzetű holnapban. Ezért törölni javasoljuk a javaslat 3. § (1) bekezdéséből a c) p ontot, amely szerint a polgári szolgálat keretében kulturális, művelődési és oktatási munkavégzés is teljesíthető. Az említett okokon túl károsnak tartom, ha egy bármilyen okból deformálódott lelkiismeret kap lehetőséget oktatás címén eszméi terjesztésére. Számos tevékenység viszont hiányzik a javaslat 3. §ából, amelyek elvégzéséhez háborús helyzetben a megszokottnál jóval nagyobb létszám szükséges. Mi tartozik ide?
