Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2971 A Független Kisgazdapártnak nem az a véleménye, hogy mindenkit fegyveres szolgálatra lehet kötelezni. Lehetnek alapos indokok arra, hogy valaki feg yveres szolgálatot nem teljesít. Ez elfogadható lehet, mert lehet, hogy valaki évtizedek óta olyan valláshoz kötődik, amely vallási kötődése számára nagyon súlyos, valódi lelkiismereti problémát jelent. De egészen más az, amikor már oda kezdünk elmenni, ho gy hogyan lesz az egyetemistákkal, meg hogy hogyan lesz azoknak, akik különböző, általuk lelkiismeretinek mondott okokra hivatkozással egészen egyszerűen nem kívánják teljesíteni azt a kötelezettséget, amelyet az alkotmány pedig mindenki számára előír! Fel kell tehát oldani azt a létező ellentétet, amely a hivatkozott alkotmány (1) és (2) bekezdése között van. Azt gondolom, hogy ez a Háznak kötelessége. Egyebekben a Független Kisgazdapárt elfogadásra javasolja a módosító indítványt. Köszönöm, hogy meghallga ttak. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Fodor Gábor képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége véleményét ismertetni kívánó képviselőnek;őt követi majd Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum részéről. D R. FODOR GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden, néhány percben a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját kifejtsem a polgári szolgálatról szóló törvény módosításával kapcsolatban. Azzal kezdeném, hogy talán érdemes felidézni azt a pillanatot, amikor körülbelül 15 évvel ezelőtt Magyarországon elindult egy vita arra vonatkozóan, hogy szükséges lenne megteremteni a polgári szolgálat intézményét. Talán képviselőtársaim vil ágosan emlékeznek rá, de érdemes egy picit elidőznünk itt, és felidéznünk azt, hogy az úgynevezett szocializmus időszakában vagy a kommunista rendszer alatt - ízlés szerint lehet megneveznünk az elmúlt időszakot - nem volt szokásos lehetőséget adni a fiata lok számára arra vonatkozóan, hogy ha valaki meggyőződése alapján, döntően keresztény meggyőződése alapján nem kívánt fegyvert fogni, és nem kívánt részt venni egy olyan folyamatban, amelynek az az eredménye, hogy arra képezik ki, hogy embertársát megölje, nos tehát ezen fiatalok jelentős része börtönbe került, ha ezt az álláspontját, ezt a véleményét a hivatalos hatóságokkal, szervekkel, a katonai vezetéssel szemben képviselni merte. A nyolcvanas években Magyarország és minden más úgynevezett szocialista o rszág sajnos szomorú, előkelő pozíciót vívott ki az emberi jogsértések területén a nemzetközi összehasonlításokban. Az egyik ilyen terület a polgári szolgálat hiányának az ügye volt. Tudjuk jól, hogy közel száz fiatal volt a kommunista rendszer alatt a nyo lcvanas évek elején is börtönben azért, mert megtagadta a katonai szolgálatot. Nos, a rendszernek, az úgynevezett kommunista rendszernek az ideológiájához tartozott az, hogy az volt a felfogás annak idején, hogy itt olyan léha fiatalokról van szó, akik nem akarják teljesíteni a honvédelemre vonatkozó kötelességüket, ki akarnak bújni a haza védelmének kötelezettsége alól, nem akarják fegyverrel szolgálni a hazát, nem akarják megvédeni veszélyben a hazát. Nos, ezt azért tartottam fontosnak felidézni, mert az elmúlt percekben itt, a Házban hallhattunk olyan érvelést, amely tökéletesen a 1520 évvel ezelőtti, az előző rendszernek, ha úgy tetszik, immanens részét, szerves és stabil ideológiai részét képviselő érvrendszert ismételte meg és mondta el, csak most ter mészetesen valamivel modernebb köntösben. Ezt azért tartom lényegesnek felidézni, mert láthatjuk, hogy problémák, emberi mentalitások, gondolkodásmód a politikai rendszertől függetlenül, különböző színekben, köntösben, politikai mentalitásban és politikai pártszínekben is megjelenhetnek. Amikor erről a törvényjavaslatról gondolkodunk, én azt javaslom, hogy ne ezt az utat járjuk, hanem próbáljunk egy kicsit a dolgok mélyére nézni, és valóban megvizsgálni azon emberek problémáját, amely kapcsán talán - az elő ző példák is azt mutatták, persze tisztelet a kivételnek - jó néhány képviselőtársunk számára valószínűleg erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy kellő empátiát
