Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ECSŐDI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2966 szervezet számára ez a megoldás szinte nélkülözhetetlenné vált. Egyes önkormányzatok családsegítő és gyermekjóléti szolgálatai már hosszú távra tervezik a polgári szolgálatosok bevonását munkájukba, igaz, ennek részben anyagi okai is vannak, his z jóval kevesebbe kerül egy civil katona, mint egy közalkalmazott foglalkoztatása. Mégis azon szempontok miatt, melyekre az előterjesztő és az előttem felszólaló bizottsági állásfoglalást ismertetők utaltak, indokoltnak tűnik, hogy a törvény bizonyos eleme in módosításokat végezzünk. (10.30) Nézzük ezeket sorjában! Először: a törvény hatálybalépése óta bekövetkezett jogszabályi változásokat, melyek például az adózás egyes kérdéseiről, illetve a közhasznú szervezetekről szóló rendelkezéseket érintették, e tör vényben is át kell vezetni. Másodszor: célszerűnek mutatkozik olyan módosítás megfogalmazása, mely lényegében valamennyi kiemelten közhasznú tevékenység végzésének lehetőségét megnyitja. Harmadszor: a polgári szolgálat teljesítését célszerű mind a tűzoltós ág, mind a polgári védelem szerveiben is megengedni. Azon érvek, melyek ezt a lehetőséget az ezen testületekben feltétlenül szükséges fegyelem úgymond elviselhetetlenségének indokával elutasítják, nehezen vehetők komolyan. Ha arra gondolnak, tisztelt képvi selőtársaim, hogy például egy sebészeti műtőben, ahol e szolgálat vállalása vitathatatlan lehetőség, vajon szükségese a szigorú fegyelem, a válasz aligha lehet kétséges. Tisztelt Országgyűlés! Képmutatás lenne, ha nem tennék említést azokról a negatív tap asztalatokról is, melyekre tekintettel úgyszintén indokolt a törvény bizonyos módosítása. A nem kellően átgondolt szabályozás igen tág lehetőséget adott a szolgálathalasztások indokolatlan elnyújtására, majd végül a szolgálat megtagadására. Bár nem ezen tö rvény tárgya, mégsem indokolatlan szólni arról, hogy a kialakult vitatható bírói gyakorlat, mely a polgári szolgálat megtagadását még amúgy a fegyveres szolgálat megtagadása esetén kiszabott igen enyhe büntetésnél is csekélyebb mértékben szankcionálja, úgy szintén nem igazán hatásos ezen szolgálat teljesítésének megkövetelésére. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a polgári szolgálat ugyanúgy honvédelmi kötelezettség, mint a fegyveres. Amíg a hadkötelezettség fennáll, az ebből való tudatos ki búvás bűncselekmény, és nem játékos csínytevés. Mint ahogy a polgári szolgálat munkavégzéssel teljesül, arról is a törvénynek kell intézkednie, hogy mind betegség, mind fegyelmi vétség, mind a foglalkoztatónak felróható mulasztás esetén mi az az időtartam, melyen túl a szolgálat teljesítését félbe kell, illetve félbe lehet szakítani. Ezt a javaslat általában 30 napban határozza meg. A következetesebb és hatékonyabb ellenőrzést szolgálja az a tervezett módosítás, mely a minisztériumtól a megyei munkaügyi köz pontokhoz telepíti a felügyeleti jogosítványokat. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy a módosításokkal a törvény hatékonyabbá válik. Éppen ezért kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák az előterjesztett T/1176. számú törvényjavaslatot . Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Ecsődi Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd TuriKovács Béla, a Független Kisgazdapár t részéről. ECSŐDI LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1997. április 25én lépett életbe a polgári szolgálatról szóló XXI. törvény. A polgári szolgálat törvényi szabályozásáról szóló előterjesztés akkori általá nos vitája
