Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BODA ILONA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2961 Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalásaira, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor az ajánlás szerinti 55 p erces időkeretben. Először megadom a szót Boda Ilona képviselő asszonynak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Tessék, képviselő asszony! DR. BODA ILONA , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosítása tárgyában benyújtott 1176. számú törvényjavaslatot a foglalkoztatási bizottság megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. Egyetértett a foglalkoztatási bizottság a törvénytervezettel abban, hogy az 1 176. számú javaslatban megfogalmazott változtatások olyanok, amelyeket a törvény gyakorlati alkalmazása tesz szükségessé, illetve olyanok, amely változtatásokra azért van szükség, mert a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban jogszabályi változások k övetkeztek be. Egyetért tehát a foglalkoztatási bizottság azzal, hogy módosítani kell az alaptörvény azon rendelkezéseit, amelyek a polgári szolgálatot teljesítő személyt foglalkoztató szervek körére, a polgári szolgálat teljesítése során ellátandó tevéken ységekre, a foglalkoztató szervek nyilvántartásbavételére, a polgári szolgálatra való alkalmasság megállapítása során az egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatot végző szerv meghatározására, a polgári szolgálat félbeszakításának szabályaira, a polgári szolgálatot teljesítő személy és a foglalkoztató anyagi felelősségére, valamint a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátás szabályaira vonatkozna. Részletekbe menően mégis az alábbiakat emelem ki. Mint tudjuk, a polgári szolgálat alternatív szolgá lat, teljesítésének igénye az ezen szolgálatot vállalóknak alapvetően lelkiismereti okokból ered. Egyetértünk tehát azzal, hogy teljesítésére ezért elsősorban olyan szervezeteknél kerülhessen sor, amelyek karitatív jellegűek, közhasznúak, nem nyereségérdek eltek. Éppen ezért aggályos számunkra az, hogy az új szabályozás kibővíti az ilyen szolgálatot teljesítő személyt foglalkoztató szervek körét a polgári védelem országos, területi és helyi szerveire, illetve az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságok ra. Aggályunk abból ered, hogy a katasztrófaelhárításról rendelkező törvény katasztrófahelyzetben ezen szervek irányítási lehetőségének körét a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe utalja, és ez esetben a lelkiismereti okból nem fegyveres szolgálatot te ljesítő polgári szolgálatos már fegyveres testület irányítási jogkörébe tartozik. Aggályos ehelyütt a törvény annyiban is, hogy minden, a fegyveres testületekre vonatkozó joginormaváltoztatás kétharmados döntést igényel. Márpedig ha fegyveres testület tag jai közé, akárcsak átmeneti jelleggel is, katasztrófahelyzetben, polgári védelmi, tűzoltósági kötelékben bárki szolgálati beosztást kap, az a fegyveres testületre vonatkozó törvény egyidejű és kétharmados többséggel való módosítását igényli. Aggályunkat id e vonatkozóan csak az oszlathatná el, ha megfelelő módosító javaslat akként kerülne benyújtásra, hogy még katasztrófahelyzetben is csak informatikai, ügyviteli tevékenységet folytathat a polgári szolgálatos, fegyveres testület irányítása alatt is. Örömmel üdvözöljük a törvény 4. és 5. §át, mert mindenképpen szükséges a polgári szolgálat alóli egészségügyi alkalmatlanság kimondására jogosult szerv pontos törvényi meghatározása, mert a polgári szolgálat teljesítése semmiképpen sem lehet a fegyveres szolgálat alóli kibúvás eszköze, illetve a polgári szolgálat alóli indokolatlan mentesítés nem szolgálja a polgári szolgálat teljesítéséhez fűzött törvényalkotói célzatot. Helyes az is, hogy a munkaügyi központok lesznek a regisztráció színhelyei a jövőre nézve, ug yanis a polgári szolgálatot teljesítők foglalkoztatására kijelölt intézmények, szervezetek helyismerete lényegesen nagyobb, mint a korábbi minisztériumok felügyeleti jogkörében.
