Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP):
296 értsenek, az én meggyőződésem szerint a halott hallott, nincs külön entitása a lelkének, tiszteletben tartva mindazok meggyőződését, akik erről másképpen gondolkodnak. Így, ha leveszem az ékezetet, akkor megvan a definíció. (Közbeszólás: A hulla.) Nem a hulla. A hulla a tetem, az egy kicsit más dolog. De mindjárt megérti képviselő úr, hogy mire gondolok. Nekem definiálni kell, hogy kivel van dolgom. Én azt mondom, halott testtel van dolgom, halott emberrel van dolgom. Van élő ember, például ön, és van ha lott ember. Innen származik a személyiségi jog. Ha én ezt kimondom, és nem mondom azt, hogy a cadaver, a hulla, a tetem, a szemét, hulladék, ahogy egy másik magyar szóban az alapszó benne foglaltatik, az kizárólag eltakarítandó valóság. Éppen ezért, bár ne m hinném, hogy valóban a Belügyminisztérium vagy az Igazságügyi Minisztérium feladata lenne ilyen mélységben definiálni a "dolgot", mégis azt hiszem, az összes további indítvány, akár az '56os sírokat fölemlegető, nemzeti sírkertet megemlítő javaslat vagy Mécs Imre szavai csak akkor érthetőek igazán, ha én nemcsak a mohácsi csatamezőre tekintek úgy, mint nemzeti kegyhelyre, tekintet nélkül arra, kinek a csontja nyugszik ott, mert tudom, hogy csontokon járok, hanem ettől függetlenül is. A definíció hiánya n em mentesít az alól, hogy sajnos jó pár pontatlan mondat szerepel, amelyeket természetesen ki lehet javítani módosító indítvánnyal, de valóban jobb lett volna egy előzetes verziót megkapni vagy meglátni. Nem nekem, mert nekem ez elegendő itt és most, hanem azoknak a kollégáimnak, ideértve nemcsak az evangélikus lelkészeket és nemcsak a történeti felekezetek képviselőit vagy éppen a zsidó felekezet képviselőit, akiket érdemben érint a dolog. Hiszen ha a belügyminiszter úr kinyitja ezt a törvénytervezetet, eg y nagyon furcsa dolgot talál, rögtön a 3. § a) és b) bekezdésében. Ez megint csak logika, de fontos. Arról van szó, hogy definiálja a törvénytervezet a temetőt és a köztemetőt, és nem definiálja a felekezeti temetőt, miközben tudjuk, hogy abból legalább an nyi van, mint köztemetőből. Vagy azt mondja - erre már történt utalás kisgazdapárti képviselők részéről , hogy a felekezeti temetőre is azt kell irányadónak tekinteni, amit a törvénytervezet a temetőről mond. De ebben az értelemben mégis csak meg kell kül önböztetni. Hogy mennyire meg kell különböztetni, akkor érezzük igazán, ha tudjuk azt, hogy a felekezet nemcsak felekezet, a felekezet adott esetben nemzetiség. Én nem mehettem be a budakalászi pravoszláv temetőbe, mert oda csak pravoszláv pap mehet be. Vá llalta a kollégám, hogy eltemeti az egyébként felvidéki, cipszer származású, egykori pravoszláv ember özvegyét annak kettős sírjába, azzal a feltétellel, hogy én mint lutheránus pap, nem megyek be a temetőbe. Én elfogadtam, ez az ő helyi szokásuk, tisztele tben tartom. Az egy más kérdés - hogy még egy kicsit árnyaltabb legyen, hogy az egyház mennyire súlyos valóságot jelent ebben a kérdésben , hogy mivel az eredeti, tehát a férj, aki már akkor meghalt, bulgár volt, és Budakalászon szerb pravoszláv temető va n, ezért a szerb pópának engedélyt kellett kérnie, hogy a bulgár pravoszlávot eltemethesse, kvázi félig velem együtt, a szerb pravoszláv temetőben. Ha ilyen a valóság, és ezt mi tiszteletben tartjuk sok oknál fogva, akkor azt hiszem, minimális igény, ha az t kérem a kodifikátortól, hogy ebben a 3. §ban bizony nevesítse a felekezeti temetőt mint olyat. Mondok egy másik példát, még mindig a nemzeti kisebbségnél vagy etnikai kisebbségnél maradva: tudjuk jól, hogy Magyarországon egyre több kínai él. Lehet, hogy ez nem örvendetes, lehet, hogy örvendetes, ebben nem kívánok állást foglalni. Azt is tudom, mint aki már több mint 500 embert eltemetett, hogy ahol élnek emberek, ott meg is halnak. Aki meghal, ebben az esetben egy külön kultúrához, nyelvhez és valláshoz is tartozó csoportról lévén szó, igényt formálhat temető létesítésére. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a Magyarországon lakó kínaiak, ha temetőt akarnak létesíteni - erről nem tudok, de föltételezhető , akkor ők milyen temetőt létesítenek: magánteme tőt, felekezeti temetőt, kisebbségi temetőt? Én a felekezeti definíciónak ebben az alpontjában fontosnak tartanám ennek a megjegyzését is.
