Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 31 (73. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről, 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt megállapodás ki... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2930 összehasonlítani a katoli kus egyház tulajdoni viszonyait, mondjuk, a református egyház tulajdoni viszonyaival! Gondolok itt arra, hogy milyen tulajdoni egységek kiknek a kezelésében vannak az egyházszervezeten belül; a katolikus egyháznál többnyire ez magasabb egyházszervezeti egy ségekhez kapcsolódik, szemben a református egyházzal, ahol nagyrészt a parókiák, a gyülekezetek az egyházi vagyon kezelői. Nos, ebből következik, hogy nem lehet ugyanolyan szabályokat megállapítani ezekre és azokra az egyházakra egyaránt. Ezért erre valóba n tekintettel volt ez a szerződés, és pontosan azt igényelte a Fidesz - nem kifogásolva azt, hogy a katolikus egyház sajátosságait figyelembe veszik, egyetértve ezzel , hogy a többi történelmi egyház sajátosságait is vegyük figyelembe. És az Orbánkormány olyan szerződéseket kötött a többi történelmi egyház képviselőivel, amelyekkel ezekre a sajátosságokra figyelemmel volt. Nem értem, hogy milyen érdek, milyen jog, milyen alkotmányos alapelv sérült akkor például ezekben a kérdésekben. Köszönöm. (Taps a kor mánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hörcsik Richárd úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/1183. számú törvényj avaslat a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között megkötött megállapodásról, annak kihirdetéséről rendelkezik. Meggyőződésem, hogy mindehhez nincs túl sok hozzátennivalója a tisztelt Háznak. Egyrészt, mert ez egy nemzetközi szerződés, amit két é vvel ezelőtt már aláírtak a szerződő felek. Ehhez most itt bármit hozzáfűzni - felesleges. Másrészt a tisztelt Ház olyan megállapodást hirdet ki, ami már post festa, befejezett eseményeket rögzít, mint például a járadék megállapítását. Így tehát a most kih irdetendő szerződés valójában már megvalósult. Mégis engedjék meg, hogy e késői órában néhány rövid gondolatot elmondjak ezzel kapcsolatban. Tisztelt Elnök Úr! Az Apostoli Szentszékkel 1997 júniusában megkötött megállapodás teljesülésének felté telei valójában a '97 decemberében, az úgynevezett egyházi törvénycsomag elfogadása alapján teremtődtek meg. Bár azt meg kell említenem, hogy az Országgyűlés elé a Hornkormány által beterjesztett törvénycsomag nem teljesen tartalmazta a történelmi egyháza k által tett elképzeléseket vagy javaslatokat. Ez így igaz. Zárójelben jegyzem meg, hogy számomra mindez elővetíti a jelen megállapodás hátterét vagy alapját szolgáló törvénycsomag jövőbeni újragondolását. Tisztelt Elnök Úr! A '97ben aláírt, úgynevezett v atikáni megállapodást sajnos az előző ciklusban nem követték a többi történelmi egyházakkal kötendő megállapodások vagy szerződések. Ezt akkor - mint ismerjük a sajtóból - többször szóvá tették például a protestáns egyházak. Az 1998 júliusában hivatalba lé pő Orbánkormány, éppen programjának megfelelően, '98 decemberében - tehát alig öt hónap leforgása alatt - megkötötte ezeket a hiányzó megállapodásokat a reformátusokkal, az evangélikusokkal, a baptistákkal, a Mazsihisszel, a szerb ortodox egyházakkal; nag yon fontos tehát hangsúlyozni, hogy az érintett felekezetekkel történt előzetes konzultáció és megállapodás vagy megegyezés alapján. Tehát az Orbánkormány egyházpolitikájában korrigálja elődje mulasztásait ezen említett megállapodások megkötésével. Úgy vé lem, hogy a modern polgári Magyarország értékrendjében helye van az olyan kormányzati egyházpolitikának, ami partnerként kezeli az egyházakat, és nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlati élet mindennapjaiban is számít azok szolgálatára, hiszen mint a most kihirdetésre kerülő vatikáni megállapodás, úgy az azóta a többi történelmi egyházakkal megkötött szerződések pontosan ezt célozzák. Végül engedjenek meg egy rövid választ Bauer Tamás képviselőtársamnak. Én úgy vélem, egy polgári társadalom értékrendjében az a tisztességes, ha a kormány feketén fehéren, szerződésekben vagy megállapodásokban szabályozza a kapcsolatát vagy a viszonyát az egyházakkal. Mit ad és mit
