Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ZAKÓ LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
280 megbecsülése most még nehéz, illetve a temetkezési vállalkozók legalább 50 száz alékra jósolják. A környezetre nem veszélyes, lebomlani képes koporsókról és kellékekről van szó, amelyek kötelező előírásával egyrészt megszakad bizonyos társadalmi rétegek régi temetkezési hagyománya, például az üvegkoporsó vagy a kedvenc személyautó sír ba vitele, miután néha még ez is temetkezési kelléknek számít. Másrészt a környezetbarát anyagokra hivatkozással jogalapot teremtettünk a már be is harangozott áremelésre. Természetesen én csak az ellenőrzés módjára lennék kíváncsi, a környezetvédelmi elv számomra teljesen érthető. Sajnos, mint mondtam, a javaslat jó néhány sebből vérzik, de ezek a hibák orvosolhatók. Egy ezek közül, hogy azokon a településeken, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, ott gazdálkodó szervezet vagy alapítvány a temető tul ajdonjogát akkor szerezheti meg, ha a temetőtulajdonban legalább 51 százalékos önkormányzati tulajdonrész van. Nos, a kikötés helyes és indokolt, de ennek akkor is így kellene lennie, ha a településnek már van önkormányzati tulajdonú temető je. Ugyanis egy alapítvány vagy egy gazdálkodó szervezet bármikor megszűnhet, a temetkezési nyilvántartási adatok és természetesen az eltemetettek további sorsa bizonytalanná válhat. Nem szabad zöld utat adnunk az ilyen típusú kezdeményezéseknek, mert éppe n napjainkban látunk sok példát arra vonatkozóan, hogy szorult helyzetben milyen tiszavirágéletű is lehet egy vállalkozás. Itt jegyzem meg, hogy a javaslat igencsak köztemetőorientáltságú, holott például a felügyelet tekintetében bizonyos szigor kijárna más típusú temetőknek is. Vagy itt van például a boncolóhelyiség kérdése. Sok településnek szinte még fedett ravatalozóra sem telik, nemhogy az előírásoknak megfelelő méretű és felszereltségű boncolóhelyiségre. Véleményem szerint adott esetben egy kórház p roszektúrája megfelelő körülményeket tud vagy tudna biztosítani azoknak a feladatoknak, amelyeket a javaslat a temetőben képzel elvégzendőnek. Hasonlóan átgondolatlan a temetkezési szolgáltatás céljából létesített telephely és az egészségügyi intézmény hat árvonalától számított 200 méteres távolság előírása, tudniillik így például Nagykanizsán temetni sem lehetne, lévén, hogy a kórház és a temető ennél közelebb van egymáshoz, de ezzel a problémával Magyarországon még igen sok településen számolni kell. Nem é letszagú az a megközelítés sem, ahogy a törvénytervezet a temető üzemeltetőjét és a temetkezési vállalkozót néhány pontban egyként kezeli, holott számos településen ez külön szervezetet jelent. Tisztelt Ház! Van egy olyan pont a törvényjavaslat szövegében, hogy ha ez ilyen formában megmarad, akkor az egyedül élő idős lakástulajdonosok még életükben keresztet vethetnek otthonukra. A 20. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a temetésről elsősorban az köteles gondoskodni, aki a szerződésben vállalta. Képviselőtá rsaim fantáziájára bízom - ismerve a lakáshoz jutás legújabb kori módozatait, lásd lakásmaffia , hogyan lehet ezentúl, mondjuk, egy ingatlanhoz jutni egy utólag kreált temetési szerződés által. A sok szerencsétlen sorsú, megtévesztett ember, akik a bírósá gon sem tudják igazukat bizonyítani törvénytelenül elbitorolt lakásuk perében, haláluk után főleg nem tiltakozhatnak a hamisított temetési szerződésben foglaltak ellen. Másik észrevételem, hogy a temetkezési szolgáltatóval szemben állított követelmények cs ak látszólag szigorúak, a valóságban például a 300 ezer forint vagyoni biztosíték per esetén még egy károsult igényét is csak szűken fedezné. Nagyon sok átgondolatlan előírást hozhatnék fel példának annak bemutatására, mennyire nincs szinkron a törvényalko tó szándéka és a leírt szöveg betűje között, de inkább csak néhányat befejezésül: Önkormányzati rendelet hivatott a sírhely méretét megállapítani, holott ezt törvényi szinten kellene szabályozni, mert így egy szegény önkormányzat képviselőtestülete pluszb evételt is remélni fog a sok, szűkre szabott sírhely kialakításával. Vagy például kegyeletsértőnek tartom az értelmező rendelkezésben a hősi temető, hősi temetési hely definiálásakor azt, hogy háborúban elesett vagy
