Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
270 A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/548. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/548/123. számon kapt ák kézhez. Megadom a szót Pintér Sándor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Tessék! DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat alapvető célja az elhunytak emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés kegyeleti és közegészségügyi feladatainak érvényesítése, valamint a hazai temető- és temetkezési kultúra fejlesztése. Ennek érdekében indokolt egy egységes és áttekinthető, a jelenleginél szigorúbb szakmai szabályozási rendszer kialakítása. A temetkezési tevékenység legátfogóbb szabályozását a többször módosított 10/1970es építésügyi és városfejlesztési miniszteri, egészségügyi miniszteri együttes rendelet tartalmazza. Ezenkívül több ágazati jogszabály tar talmaz különböző rendelkezéseket a tevékenység ellátására. E szabályok azonban elavultak, ma már korszerűtlenek. Indokolt és időszerű a temetőkről és a temetkezésről szóló alapvető rendelkezések törvényi szintű összefoglalása. A törvényjavaslat kiterjed mi ntegy 8000 temetőre és a temetkezéssel összefüggő tevékenységekre. Rendelkezéseket tartalmaz mindazokra, akik temetők tulajdonosai, fenntartói, kezelői vagy üzemeltetői, illetőleg a temetkezési szolgáltatást nyújtják. Az elmúlt évek a temetői tulajdonviszo nyok területén jelentős változásokat hoztak. Jelenleg egyházi, önkormányzati tulajdonú, tartósan állami tulajdonban lévő és gazdálkodó szervezet tulajdonába átadott temetők működnek. A javaslat nem kívánja kirekeszteni a gazdálkodó szervezeteket a temetőtu lajdonosok köréből. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a köztemető fenntartása az önkormányzatok kötelező feladata. Ezért a javaslat szerint, ahol nincs önkormányzati temető, ott temetői tulajdonjogot gazdálkodó szervezet csak részben szerezhet meg, akkor, ha abban az önkormányzatnak többségi tulajdona marad. A tulajdonos feladata a temetői létesítmények megépítése, amit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel összhangban kell elvégeznie. A tulajdonos feladata továbbá az ezek fenntartásáról és üzemeltetéséről való gondoskodás. A kegyeleti gondokat gyakran az okozza, hogy a temető és a létesítményei nem felelnek meg rendeltetésüknek. Javulhat a helyzet, ha a törvényben elrendelt, sok helyen hiányzó építmény, utak, kerítések , ravatalozók és egyéb háttértárgyak megépülnek. Azzal is javulhatnak a helyi körülmények, hogy a jegyző feladat- és hatáskörébe fog tartozni a temető felügyelete, aki ellenőrizni fogja a jogszabályi kötelezettségek betartását, hiányosságok észlelését köve tően, javaslat elfogadása esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet. Tisztelt Ház! A javaslat egyik lényeges eleme, hogy a kegyelet nemcsak a család, hanem a társadalom ügye is. Közös feladatunk, hogy a nemzet elhunyt nagyjainak emlékét megőrizzük. Ezé rt alapelvként fogalmazódik meg, hogy a nemet köztiszteletben álló és közmegbecsüléssel bíró halottainak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillessen. A hősi temetők és a neves személyiségek, írók, tudósok, politikusok, közéleti személyiségek nyughelyének fenntartása, karbantartása közös erkölcsi, kegyeleti kötelességünk és feladatunk. Hősi temetőt a háború áldozatainak védelmére vonatkozó genfi egyezményekre, illetőleg a kétoldalú nemzetközi megállapodásokra figyelemmel kell fenntartani és me gőrizni. Javasoljuk e nyughelyek együttes kezelése céljából bevezetni a nemzeti sírkert fogalmát. Ide tartozna mindazoknak a személyiségeknek a nyughelye, bárhol is legyenek eltemetve, akik
