Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - SZABADOS TAMÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KARL IMRE (MSZP):
2684 Ugyancsak kétperces hozz ászólásra adom meg a szót Szabados Tamás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt . SZABADOS TAMÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves képviselőtársamnak szeretnék néhány dolgot elmondani (Révész Máriuszra mutat.) , akivel egy bizottságban vagyunk, és sokszor sok szempontból egyet is tudunk érteni. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Melyik? Sok kedves ember van. - Varga Mihály: Itt csak kedves emberek ülnek.) De azért, hogy ki hallatott itt szirénhangokat, szeretném pontosítani. A választási kampányban - valamennyi mostani ellenzéki képviselő szembenézett azzal - önök azzal vádoltak, bennünket, hogy mesterségesen alacsonyan tartjuk a béreket, visszafogjuk a fogyasztást, nyomorba döntjük a nyugdíjasokat, leépítjük az egészségügyet, az oktatást, szociális an érzéketlenek vagyunk. Bezzeg mi, majd ha jövünk, eljön a Kánaán, és ez a szirén, aki megszólalt, nem is Odüsszeusznak szólalt meg, hanem a kisnyugdíjasnak, a tanárnak, az egészségügynek szólalt meg, ráadásul telefonon, az önök mostani miniszterelnöke sz ájából, és olyan dolgokat ígért, ami hogyne kápráztatta volna el őket! Hiszen a kétszeresre akarták az oktatásban szerzett jövedelmet emelni, négyszeresre az egészségügyit, és az a nagymama, aki megjelent a televízióban, örömkönnyeket hullatott, hogy az ő unokájának, sőt az ő unokájának az unokájának az unokájának is biztosítva van a jövője, hiszen jön a Fideszkormány, aki majd olyan oktatásügyet fog bevezetni Magyarországon, hogy a jövő aztán biztosítva lesz! Amivel teljesen egyetértek - és Karakas képvis előtársammal egyetértek : (Varga Mihály: Az a következő napirendi pont.) én is remélem, hogy nem lesz háború, én is remélem, hogy nem lesz árvíz, én is remélem, hogy nem lesz sok eső, csak annyi, amennyi éppen kell. Ezt az optimizmust én is osztom. Viszon t egyet szeretnék - mivel én is oktatáspolitikusnak tartom magam - elmondani: Felhívtuk a figyelmet arra az ellentmondásra, ami az önök pénzügyminisztere és az oktatási miniszter között feszül; nevezetesen, 5070 milliárdnyi pluszköltséget igényel az önök oktatásitörvénymódosítása. Ezt ebben a koncepcióban nem véljük felfedezni, nem véljük felfedezni az oktatási törvényben sem. Reméljük - ebben most én is optimista vagyok , hogy igenis meglesz ez, és ha erre kell majd szavazni, akkor majd mint ellenzéki a rra adom a szavazatomat. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Karl Imre képviselő úr, Magyar Szocialista Párt . (13.30) DR. KARL IMRE (MSZP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Csatlakoznék én is a képviselőtársaimhoz; gyakorlatilag úgy ítélem meg, ez az előző felszólalás abban az értelemben nevezhető cinikusnak, hogy nemcsak arról van szó, hogy itt, ebben a teremben a korábbi vitákban elhangzott pozitív javas latokat minősít elfogadhatatlannak, és olyan kérdéseket utasít el, amelyek a magyar társadalomban nagyon sokszor felvetődtek, hanem abban az értelemben is cinikus, hogy a Fidesz eddigi magatartását, eddigi megszólalását és elképzeléseit minden értelemben t agadja és cáfolja. Nyilvánvalóan ez abból következik, hogy ez a korábbi helyzet a mai napra megváltozott. Tehát azok az ígéretek, amelyek a választási kampány során elhangzottak, megmaradnak ebben a kategóriában, az ígéret kategóriában. Ma már nem erről sz ól a gazdaságpolitika vitája és története. Úgy gondolom, hogy a felszólalásban megemlített - például a bérek kiáramlására és az inflációra vonatkozó - összefüggés gazdaságpolitikai értelemben, közgazdaságilag sem állja meg teljesen a helyét. Azt hiszem, ho gy ezt már több alkalommal elmondtuk, mi is próbáltuk érzékeltetni, de ezt támasztják alá a tudományos értékelések is, hogy az ilyen típusú direkt összefüggés nem fedezhető fel ennél a dolognál. Éppen ellenkezőleg, azok a hatások, amelyeket például Csúcs L ászló is említett