Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
2680 amiről a mai nap kevés szó esett , holott az elmúlt hónapokban, években sokat beszéltek róla. Az a probléma, hogy a magyar vállalatoknak egy jelentős része még nincs jó állapotban, és még nem igazán integrálódott be az 5 százalékot megközelítő növekedésbe; azt úgy szoktuk megfogalmazni, h ogy a multinacionális tőkével rendelkező, a külföldi tőkével működő vállalatokban következett be ez a folyamat, amelynek az eredményeképpen az 5 százalékos növekedést elértük. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek ilyen új tőkével nem rendelkezte k vagy kevésbé rendelkeztek, azoknak egy nem jelentéktelen része még bajban van. Ebből következik, hogy nem a külföldi vállalatok támogatása és azok invesztíciója az elsődleges feladat, hanem a külföldi tőke bevonása mellett ma elsősorban arra kell töreked ni, hogy a magyar vállalatok fejlődése is meginduljon. (13.10) És figyelmeztetni szeretnék egy kérdésre: itt nemcsak a kis- és középvállalatok ügyéről van szó, hanem elég nagy vállalatok is vannak, amelyek még döcögnek, és még egyáltalán nem vettek részt a bban a folyamatban, hogy saját kínálatukat a fizetőképes kereslethez igazítsák. Ezért beruházás- és megtakarításösztönzési akciókat kell erőteljesebben bevenni a programba. A másik összefüggés az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos, mert nyilvánva ló, hogy minél jobb az infrastruktúrája egy régiónak, annál inkább jelentkezik ott a magántőke is arra, hogy beruházzon. Ez is megtakarítást követel meg sok, különben indokolt költekezési területen, hogy erre a két elsődleges célra több eszközünk álljon re ndelkezésre. Remélem, hogy a vita eredményeképpen és a benyújtott módosító javaslataink hatására az Országgyűlés olyan irányelveket fog elfogadni, amelyek valóban meghatározzák az ország gazdaságpolitikáját és költségvetési politikáját a következő években, és hogy a - többek között az általam most említett és a képviselőtársaim részéről később felvetendő - fontos preferenciák érvényesítését meg fogják követelni mindnyájunktól, többek között a kormány szerveitől is. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt; őt követi majd Gidai Erzsébet képviselő asszony. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A pszichológusok kimut atták, hogy azok az emberek, akik világosan megfogalmazzák maguknak a hosszú távú céljaikat, az életben sokkal sikeresebbek, mint azok, akik ezt nem teszik. (Dr. Kóródi Mária közbeszól.) Sőt, azt is kimutatták, hogy még náluk is sikeresebbek azok az embere k, akik ezeket a hosszú távú céljaikat írásban is rögzítik a maguk számára. Azt hiszem, hogy helyes, ha egy kormány nem egyik évről a másik évre készíti a költségvetését, hanem hosszabb távra, esetleg 3 évre költségvetési irányelveket határoz meg magának. Helyes, ha egy kormány folyamatosan szem előtt tartja azokat a célokat, amelyek azt rögzítik, hogy milyen irányba kell mennie a kormánynak, milyen irányba kell mennie a parlamentnek, milyen irányba kell mennie a gazdaságnak. Helyes, ha ez le van írva, hisz en az úton szirénhangok hangzanak minden irányból. A kormány leírta: elsődleges cél a gazdasági növekedés fenntartása, az infláció leszorítása, mert ez teremti meg a feltételeit az életkörülmények érezhető javításának. Szirénhangok mindenfelől hallatszanak : adjunk magasabb béreket, legyenek olyan társadalmi csoportok, amelyek 20 százalékos béremelésben részesülnek (Dr. Kóródi Mária: Választási kampány...) , építsünk hatalmas, pazarló, presztízsberuházá sokat. Ezeket a visszhangokat hallottuk az ellenzéki padsorokból az elmúlt időszakban (Dr. Kóródi Mária: A választási kampányban...).
