Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2653 Igen, valóban újszerű és a nyugati demokráciákban valóban már megszokott do log, hogy hároméves költségvetési koncepciót tud az ország törvényhozása megvitatni. Örülünk ennek, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének újkori történetében először, első ízben erre most kerül sor. Természetesnek kell azt is tekintenünk - és egyetért ünk mindazokkal, akik erre rámutatnak , hogy egy olyan kis országban, amely ráadásul annyira nyitott gazdaságú és annyira függ a világgazdasági körülményektől, mint Magyarország, nyilvánvaló, hogy egy hároméves előretekintést bizonytalanságok is kísérhetn ek, és csak az átlagos feltételek optimista feltételezése esetén valósulhatnak meg maradéktalanul az itt leírtak. Itt nemcsak a délszláv háborúra kell gondolni, amely egyébként nyilván véget fog érni, és ezt követően érzékelhetően konjunktúra lesz Magyaror szág számára is, hiszen egy háború mindig befejeződik, és utána olyan újjáépítés következik be azokon a helyszíneken, ami tapasztalataink szerint az utóbbi tíz évben Magyarországot kedvezően is tudta érinteni - Horvátországra gondolok. Nemcsak erről van sz ó, de természetesen attól is függ a magyar gazdasági gondolkodás, a prognózis és ennek a hitelessége, hogy elsősorban az uniós nyugateurópai országokban milyen gazdasági mozgások következnek be. Ha mi az ott tapasztalt átlagos növekedésnél jobb vagy rossz abb eredményeket érünk el, az viszont kizárólag rajtunk, a magyar kormányon, illetőleg az Országgyűlés döntésén és ennek végrehajtásán múlik. Úgy gondoljuk, hogy reális és jó, elfogadható mérték a 4 százalék körüli érték, de szerencsés esetben az 5 százalé kos gazdasági növekedés mértéke is kielégítő eredmény lesz. Ez jó perspektívát jelent az országnak, és talán kisebb megpróbáltatásokat okoz a fizetési mérleg, illetőleg a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megtartásában is. A Magyar Demokrata Fórum termé szetesen üdvözli az infláció csökkentésére tett erőfeszítéseket, fontosnak tartja, hogy ez sikeresen, a prognózisban foglaltaknak megfelelően folytatódjék. Ez a gazdasági stabilitás alapmértéke; a gazdaság minden egyes szereplője, az állam, a vállalkozások , a lakosság minden rétege csak alacsony infláció esetén tud biztos terveket készíteni a jövőre nézve. Ezért természetesen egyetértünk azzal is, hogy az államháztartási hiány lassú csökkentésének tendenciája érvényesüljön, és azzal is, hogy a reálkeresetek - beleértve a közszférát is - éves szinten 2 százalék körüli mértékben emelkedjenek. Nagyon fontosnak tartjuk mi is azt, hogy a reálkeresetek növekedése ne haladja meg a termelékenység növekedését, mert ez az ország versenyképességének romlását jelentené, ugyanakkor azt is világosan ki kell mondani, a közvélemény előtt is el kell mondani, hogy az Uniónak nemcsak a makroszámokban vannak előírásai, amit olyan sokszor hangoztatunk, hanem azt is elvárják tőlünk, hogy a jövedelmek legalább már a csatlakozáskor az európai uniós átlag 60 százalékát elérjék. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy milyen messze járunk ettől. Ami az újraelosztást, illetőleg a jövedelemközpontosítás arányait és mértékét illeti, véleményünk szerint az európai országok gyakorlata eltérő, és általában elég jelentős szóródást mutat ez a kép. Úgy véljük, hogy a mai magyarországi arány nemzetközileg elfogadható, ami tehát az újraelosztás 46 százalékos, a koncentrációnak pedig 42 százalékos értékét mutatja. Ezek további csökkentése indokolt lehet, és ezzel egyet lehet érteni, de csak akkor és csak úgy, ha az állam a társadalom elvárásainak megfelelően ugyanakkor egyszerre teljesíteni tudja nemcsak az infrastrukturális célokat - út, vasút és egyéb kiadásokat, sok szó esik még erről ebben a Házban , hanem mindazon szociális kötelezettségeket és egyéb feladatokat is, amelyek feltételei az elmúlt években, az imént felszólaló ellenzéki képviselők által kormányzott években igenis jelentősen romlottak. Az ország jelenlegi fejlődési szakaszában, a társadal om teherbíró képességét és a piacgazdasággal kapcsolatos fogadóképességét figyelembe véve, feltétlenül meggondolásokat kíván az újraelosztási aránynak ez a jelentős csökkentése. A javaslat és annak mellékletei - sajnos ezt kell mondanom - teljesen reálisak , amikor a jelenlegi tendenciák alapján a folyó fizetési mérleg egyensúlyát illető számokat mutatja be. Véleményünk szerint a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegénél is azok az elvárások, amelyeket a javaslat és a mellékletek tartalmaznak, elgondolkoztató ak. Kétségtelen tény, hogy 1998ban jelentős romlás
