Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János):
27 A 3. § rendelkezik arról, hogy a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a 2. § kivételével. A 2. § a csatlakozási okirat letétbe helyezése napján lép hatályba, mivel ekkor válunk a szerződés részes államává. Várjuk ezt a napot, nem csupán mi, magya rok. Ugyanígy várja Csehország és Lengyelország, valamint a tizenhat jelenlegi tagország polgárai is. Számos más ország is figyeli az eseményeket, elsősorban térségünknek azok az országai, amelyek szintén programjukra tűzték a szövetséghez való csatlakozás t. A folyamat nem áll meg; márciustól már tizenkilenc tagállam keresi annak a módját, hogy az euroatlanti térség stabilitása és biztonsága miként terjeszthető ki további területekre, milyen módon segíthető az ugyancsak a szövetség tagjává válni szándékozó országok felkészülése, milyen módon erősíthető tovább euroatlanti elkötelezettségük. Magyarország érdeke és egyben felelőssége is, hogy a biztonság övezete fokozatosan továbbterjedjen a szomszédos térségekre. A szövetség tagjaként ennek előmozdítását kie melt feladatunknak tartjuk. Csatlakozásunk után tagállamként vehetünk részt a szövetség fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett eseményeken Washingtonban, abban a városban, ahol a szerződés megszületett. A szerződést röviden washingtoni sz erződésnek is nevezzük, minden alkalommal visszautalva arra a történelmi tényre, hogy Európa csak ÉszakAmerika államainak hozzájárulásával volt képes megküzdeni a háború borzalmaival. Az Atlantióceánon átívelő kapcsolat az egyre inkább erősödő és egysége sülő Európa számára is változatlan fontosságú marad. A vár falai alól a fenyegető sereg elvonult. A jelen és a jövő kiszámíthatatlansága és veszélyei azonban arra ösztönöznek, hogy az erődítmény, amely ötven éven át elrettentett minden támadót, fennmaradjo n, és bármilyen fenyegetés érkezzen is, képes legyen azzal hatékonyan szembeszállni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általam előterjesztett törvényjavaslat felett folytassa le a vitát, és döntsön. A magyar államiság ezeréves történelmének olyan dön tése van most az önök kezében, amely nagyon hosszú időre meghatározza az ország sorsát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Vidoven Árpádnak, a honvédelmi bizottság előadójának, a házbizottság ajánlása szerint ötperces időkeretb en. VIDOVEN ÁRPÁD , a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, nem tévedek, amikor azt mondom, hogy hatásait tekintve a fiatal magyar demokrácia történetének egyik legfontosabb, ha nem legfontos abb törvényjavaslata az, amelynek általános vitáját megkezdjük. Mint a miniszterelnök úr, illetve a külügyminiszter úr is utalt már rá, ebben a kérdésben a magyar polgárok 1997 novemberében ügydöntő népszavazáson már letették a voksukat, nagy többséggel am ellett döntöttek, hogy a Magyar Köztársaság igenis csatlakozzon az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez. Egy hosszú folyamat végére érkeztünk el a mai nap folyamán, amelynek befejezése most már tényleg csak napok kérdése, és Brüsszelben felhúzzák a magyar zászlót. Ettől a pillanattól kezdve a Magyar Köztársaság minden egyes polgára biztonságban érezheti magát, külső fenyegetéstől többet nem kell tartaniuk. A honvédelmi bizottság a törvényjavaslatot gyakorlatilag vita nélkül, 19 igen szavazattal, 1 tartózko dás ellenében általános vitára alkalmasnak találta, és az Országgyűlést arra kéri, hogy fogadja el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalása következik, a házbizottság ajánlása alapján 1 515 perces időkeretben; ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor.
