Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2599 az az egyedüli probléma, hogy a számlák nincsenek rendezve, hanem az is, hogy a számlákon lévő összegek nem a realitást és szisztematikusan nem a realitást tükrözik. A második kérdés, amit föl szeretnék vetni, hogy mit is lehet csin álni a számlákon fölgyülemlett adóssággal. Engem zavaró kérdés, hogy az elmúlt kormány illetékes államtitkárának - mint az MSZP szónokának - a szavaiból végighallgatott számok és az államtitkár úr által elmondott számok nagyon messze vannak egymástól. Nem lényegtelen az, hogy 46 milliárd pluszbeszerzésről és 22 milliárd forint elmaradásáról vane szó, vagy olyan összegek nem kerülnek behajtásra, amelyek a 200 milliárdos nagyságrendet is meghaladják. Az állampolgárokat arról, hogy a tbrendszerben mi gyűlt ö ssze és mi az elszámolatlan, világosan tájékoztatni kell egy olyan korszakban, amikor az államadósságok ügye ilyen fontos teherként jelentkezik a társadalom számára. Félek attól, a dolog nem olyan egyszerű, hogy 46 milliárdot lehet keresni és 22 milliárd e lengedése racionális, mert ha a behajtásával foglalkoznánk, akkor sem tudnánk behajtani az összeget, és a behajtási költségek, a behajtással kapcsolatos próbálkozás költségei többet emésztenének föl, mint amennyi hasznot e probléma kezelésével el tudnánk é rni. Azt gondolom, hogy erről világosabb helyzetelemzést kellene kapnunk ahhoz, hogy egyértelműen dönthessünk arról, mi a helyes és mi a nem helyes. Nyilvánvaló dolog, és egyszerű gondolkodás alapján eldönthető, hogy ha az állampolgárok és a vállalkozások nagy részétől behajtottunk egy összeget, és azok esetében, akik eddig nem fizettek - holott nyilvánvaló volt számukra, törvényes kötelességük, hogy ennek a kötelezettségüknek eleget tegyenek , most egyszerre eldöntjük, hogy nem fogjuk tőlük követelni a pé nzt, vagy legalábbis a kamatterheket nem fogjuk követelni, akkor egy rossz üzenetet közvetítünk a társadalom felé. Azt, hogy néha szükség van ilyen üzletre, mert ez racionális és egy tabula rasa teremtése előnyös, elfogadom. De úgy vélem, hogy ennek sokkal alaposabb és részletesebb indoklása lenne szükséges. Itt közösen kialakíthatunk egy olyan taktikát és stratégiát, amivel itt rendet teremtünk. Ismételni szeretném, és ezzel be is fejezem a mondanivalómat, hogy az alapvető kérdésnek azt tekintem, hogy sok százezer, több százezer állampolgárt - aki ma tbfizetéssel kapcsolatban zavart helyzetben van azért, mert a munkaviszonya rendezetlen ebből a szempontból - adócsalónak, tbbefizetési csalónak minősítjük; ezeknek egy nagyon jelentős része nem tisztességtel en, hanem nehezen megélő polgára a magyar társadalomnak. Amíg ezeknek az ügyét nem tudjuk jobb sínekre vezényelni, mint jelenleg, addig nem nagyon hiszem, hogy arról beszélhetünk, hogy tabula rasa lesz a tbbefizetések és a tbszolgáltatások ügyében. Arra kérem a kormányt, hogy ezt a benyújtott törvényjavaslatot, amelynek a vitája most már elkerülhetetlenül a Ház előtt van, használja föl arra, hogy ezekre a megválaszolatlan kérdésekre is választ találjunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP s oraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Csáky Andrásnak, az MDF képviselőjének. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hog y nagyon jó lenne már valamilyen rendet tenni a tbszámlák kapcsán, és hogy rendezni kell a társadalombiztosítási tartozások folyószámláit, annak a mintegy 136 milliárd forintnak a sorsát. Azért mondom, hogy mintegy 136 milliárd forint, mert közismert, hog y ezeknek a folyószámláknak a hitelessége... - különösképpen a '98. december 31e előtti időkről igen bizonytalan adatokat tartalmaznak, és ezen adatok feldolgozottsági szintje sem biztosítja az eredményes felhasználásukat és ennek alapján a járuléktartozá sok behajtását. Úgy gondolom, ennek legékesebb bizonyítéka az, amit ma már hallhattunk, hogy a könyvvizsgálói auditálás sem történt meg ezen okok miatt. Annak ellenére nincs egységesen használható járuléknyilvántartási, informatikai rendszer, hogy a társa dalombiztosítás úgynevezett önkormányzata és az Egészségbiztosítási Pénztár vezetése közel 11 milliárd forintot költött ezen
