Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2596 megítélésem szerint végesek, és éppen ezért nem lehet arra számítani, hogy azok a bevételek, amelyekkel a kormányzat a törvényjavaslat benyújtásakor számolt, realizálhatóak. Edd igi mondanivalómmal arra szerettem volna rámutatni, a kormány úgy nyújtotta be a törvényjavaslatát, hogy a képviselőknek nem mutatta be kellő mélységben a járulékbeszedés problematikáját. Az e területen megtett eddigi lépéseket, s azok hatását a tartozásál lományra nagyvonalúan átlépte az államtitkár úr is a szóbeli expozéjában. Leegyszerűsített megoldást javasol, azt a látszatot sugallva, hogy ennek révén jelentős bevételre tehet szert a társadalombiztosítás két alapja. A T/1050. számú javaslat két cé lt tűz ki a végrehajtással szemben: egyrészt rendezni kívánja a járulékfolyószámlák nyilvántartását, s rendezni kívánja a járulékfolyószámlák pénzügyi egyenlegét, más szóval: tartozásokat akar elengedni. A viszonylag rövid, hét paragrafusból álló törvény javaslat első négy szakaszával alapvető elvi probléma nincs, legfeljebb azon kell elgondolkodni, vajon mennyire szükséges törvénybe foglalni a nyilvántartásrendezés folyamatát. Úgy gondolom, ezt szíve joga megtennie a kormánynak. Ha viszont egyszer a korm ány úgy dönt, hogy 1995 után újra nagyszabású egyeztetésbe kezd, és ezt a meglévő szabályozási renden kívül kívánja elvégezni, legalább arra figyelt volna, hogy koherens szabályt alkosson meg. Csak néhány ellentmondásra hadd hívjam fel a figyelmet, amely m ég nem a tartozáselengedés, csak a folyószámlák rendezése. A folyamatba beépítésre került az egyeztetési lehetőség, és bizonyos esetekben a kötelezettség. Miközben a törvény 3015 napos határidőt ír elő a járulékfizetőkre, nem kötelezi az adóhatóságot arra , hogy a járulékfizetőtől beérkező kezdeményezést követő hány napon belül kell egyeztetésre hívni a kötelezettet. Tehát ebben teljesen szabadon dönt az APEH, ahogy majd jónak látja, úgy fogja a vállalkozót behívni. A vállalkozónak viszont 15 napon belül be kell vonulnia az APEHhez. Az egyeztetés helyszíne az adóhatóság - írja a törvény , ahol az iratokkal köteles megjelenni a járulékfizető. A kis cégeknél ez nemigen okoz különösebb problémát, de a nagyobbakra ugyanez, azt gondolom, már nem mondható el. Ni ncs logikus válasz arra, hogy miért kell törvényben rögzíteni az egyeztetés helyszínét. A kritikus szakasza a törvényjavaslatnak, ahogy ez már többször elhangzott, az 5. §. Ez a paragrafus teremt lehetőséget arra, hogy a járuléktartozás 30 napon belüli kie gyenlítésével a kötelezett megszabaduljon a késedelmipótlék- és bírságtartozásától. Vagyis díjazzuk azokat, akik hosszú időn keresztül nem fizették be a járulékokat, akik miatt többek között folyamatosan egyensúlytalan állapotba kerülhetett a költségveté s, akik miatt a pénzpiacon kötvényekkel, állampapírokkal kellett forráshoz jutni, jelentős árat fizetve ezzel, s akik - nem lehet kizárni egyébként - ugyanezen a pénzpiacon mint kötvényvásárlók haszonélvezői voltak annak, hogy nem fizették meg az általuk b evallott járulékot. Ezt nem lehet kizárni, mert szabad pénzeszközük éppen azért lehetett, mert eltekintettek a járulék megfizetésétől. Tudom, hogy nem mindenkinek keletkezett szabad pénzeszköze azért, mert nem fizetett járulékot, de semmiképpen nem lehet e zt kizárni. Végül is az járt jól, aki a tb helyett állampapírba fektette a pénzét, mert most következmény nélkül tudja megfizetni adósságának egy részét. Sem morálisan, sem gazdasági racionalitással nem lehet elfogadni a kormánynak ezen szándékát. Miközben szigorú költségvetést irányoz elő a következő évekre, 1020 milliárd forintos bevételekről nem mondhat le feltételek nélkül. Egyébiránt pedig fel kell tenni a kérdést, komolyan lehete azt gondolni, hogy egy cég, amelyiknek jelentős tartozása halmozódott fel, 30 nap alatt képes kiegyenlíteni a tartozását. Azt gondolom, mindenféle gazdasági racionalitástól távol áll a kormánynak ez a gondolkodása. Meggyőződésem, hogy a számlák egyeztetett egyenlegét év végére akkor is meg lehet állapítani, s rendezett állap otot lehet produkálni - ha az egyébként most még nem rendezett, erre is utaltam, hogy ezt azért megkérdőjelezem , ha addig nem kerül kiegyenlítésre annak az egyenlege, bár természetesen az lenne a kívánatos.