Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2512 A Magyar Szocialista Párt egyetért tehát a törvényjavaslat szükségességével, céljaival, és a javasolt megoldások többségét is támogatjuk. Engedjék meg azonban, hogy elmondjuk néhány aggályunkat. Az egyik legfontosabb ezek közü l, hogy mindez mibe fog kerülni, mibe fog kerülni az államnak, mibe fog kerülni az önkormányzatoknak, és mibe az állampolgároknak. Nagyon reméljük, hogy e kardinális kérdésekre még a vita során választ kaphatunk a kormány képviselőitől. Nagyon érdekes mego ldás - és erről Helmeczy képviselő úr is beszélt , hogy az I. fejezet szó szerint megegyezik a szervezett bűnözésről szóló törvénycsomag néhány paragrafusával. Még a szavazások előtt feltétlenül el kellene dönteni, hogy melyik törvénycsomagban legyen benn e ez a rész, tehát az adatfeldolgozó – adatkezelő elhatárolása. Egyébként máshol is érzékeltünk hasonló bakit, hiszen például a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényjavaslat ugyanazt a módosító javaslatot tartalmazza a határőrségről szóló törvénnyel kapcsol atban, mint szintén a szervezett bűnözéssel kapcsolatos rész. Az talán annyival is érzékenyebb, hogy tudomásunk szerint a kormány is gondolkodik bizonyos változtatásokon, és ahogy mi is elmondtuk a hétfői vitában, nem tartjuk megfelelőnek ezt a szabályozás t, tehát részben módosítani is kellene, másrészt valamelyik törvényjavaslatból ki kellene hagyni. A törvényjavaslattal kapcsolatban néhány alkotmányossági, illetve jogrendszerbeli kifogásunkról is szeretnék szólni. E pontnál szeretném megjegyezni azt, hogy az adatvédelmi biztos úr folyamatosan figyelemmel kísérte ennek a jogszabálytervezetnek az előkészítését, több alkalommal kifejtette véleményét, és munkatársai szakértői szintű megbeszéléseken is részt vettek. Az együttműködés eredményként a legfontosabb adatvédelmi követelmények - a szabályozási törekvéseket nem gyengítve - ebben a javaslatban is érvényesülnek, úgy, mint az általam említett másik három törvényjavaslatban is. Ugyanakkor dr. Majtényi László több fontos kifogása nem talált megfelelő fogadtat ásra, ezért az adatvédelmi biztos úr alkotmányossági aggályairól tájékoztatta az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságát. Felvetéseinek a többségével egyetértünk, és ezekre itt is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Szóltam már arról, hogy messzemen ően támogatjuk az adatkezelő és az adatfeldolgozó közti különbség megtételét, ugyanakkor egyetértünk az adatvédelmi biztos úr azon javaslatával - és örömmel hallottam, hogy Helmeczy képviselő úr is támogatta ezt , hogy a megfelelő konzekvenciákat meg kell ene próbálni levonni a büntető törvénykönyv megfelelő szabályainál is. A büntető törvénykönyv 177/A. §a, amelyik a jogosulatlan adatkezelés tényállását tartalmazza, csak az adatkezelő vonatkozásában fogalmazza meg ezt a tényállást. Valamilyen módon el kel lene érni, hogy az adatfeldolgozó is bekerüljön ebbe a körbe. Az egyik változat az, amit Helmeczy képviselő úr is javasol, hogy egyszerűen hagyjuk ki az adatkezelőt. A másik változás az lehetne, hogyha az adatfeldolgozót is betennénk. Erre lehet esetleg az t mondani, hogy az eredeti törvényjavaslat nem érinti a Btk. módosítását. Én úgy gondolom, hogy ennek ellenére lehetőség lenne arra, hogy ebben a törvényjavaslatban módosítsuk a Btk.t, hiszen annyira szoros a tartalmi összefüggés, hogy véleményem szerint a Házszabály ezt megengedné. Természetesen jó lenne, ha az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel megfelelő konzultáció folyna ebben, hogy milyen módon tudnának támogatni egy Btk.módosítást. Szerintem egyébként ez elkerülhetetlen. Az adatvédelmi biztos úr kifejtette aggályait a javaslat 18. § (4) bekezdésével kapcsolatban is. E szerint a bekezdés szerint a személyi okmányok azonosító kódjait a központi okmánynyilvántartáson kívül a törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásába is felvennék. Ez vél eménye szerint indokolatlan, párhuzamos, készletező adatgyűjtés, amely azzal a veszéllyel jár, hogy az okmányazonosító kód személyi azonosító adattá válhat. (12.20)