Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2496 A vita eddigi menetében elhangzott az az észrevétel, hogy az SZDSZ eddig elhangzott kritikái a rendőrség iránti bizalmatlanságot keltik. Ebben a tekintetben fel kell hívnom a Fidesz vezérszónokának a figyelmét arra, hogy az SZDSZ még soha nem állt bűnözők oldalára az intézkedő rendőrökkel szemben, az SZDSZ nem állt a futballhuligánok mellé, amikor konfliktus jött létre; tehát elfogadom, hogy a F idesz vezérszónoka nem ért egyet a földművelésügyi miniszterrel, de ettől még nem kellene ráfogni, hogy SZDSZes. Az SZDSZ álláspontja szerint a szervezett bűnözés egyik alapvető problémája valamennyi országban, ahol a szervezett bűnözés súlyos válságokat idézett elő, nem pusztán az, hogy a szervezett bűnözők fegyverrel járnak, védelmi pénzeket szednek, rátelepszenek a prostitúciós iparra, a kábítószerkereskedelemre és így tovább, hanem a legnagyobb probléma a szervezett bűnözéssel kapcsolatban az volt min denhol a világon, hogy a szervezett bűnözők be tudtak épülni a bűnüldözési szervekbe, az igazságszolgáltatási szervekbe vagy a kormányzati szervekbe. Ennek a veszélynek a valóra váltását láttuk a '30as évek amerikai maffia jellegű bűnözésének az elterjedé sében, ezt láttuk végig a XX. század második felében Olaszországban, az Andreotti volt miniszterelnök elleni per erről szól, hogy mit jelentett az, amikor a maffia az igazságszolgáltatással, a bűnüldözéssel és a kormányzati apparátussal is összefonódott. I lyen tekintetben az a meggyőződésem, hogy igenis jogosult és felelős az a kérdés, hogy ki őrzi az őrzőket, hiszen a szervezett bűnözés elleni fellépésnél minimalizálni kell azt a lehetőséget is, hogy a szervezett bűnözők a kormányzatba, az igazságszolgálta tásba vagy a bűnüldözésbe beépüljenek, ott pozíciókat szerezzenek. Miért fontos ez a probléma? Azért, mert ha a bűnüldöző, igazságszolgáltató szervezetek hatásköreit lényegesen kibővítjük a mai helyzettel szemben, akkor figyelemmel kell lennünk arra a vesz élyre, hogy ezek a kibővült hatáskörök éppen azoknak az érdekét fogják szolgálni, akikkel szemben a fellépésre a hatáskört megadják. Nem mi találjuk ki azokat az ügyeket, amik az aggodalmakat megalapozzák. Éppen a múlt héten Orbán Péter tábornok, az ország os főkapitány nyilatkozta azt egy sajtótájékoztatón, hogy a rendőrségnek bizonyítékai vannak arra, hogy szervezett bűnözők beépültek információszerzési célzattal a bűnüldöző szervekhez. Szó esett ma már arról a bírósági ítéletről, ami rendőrtisztet ítélt e l azért, mert bűnözők számára titkos, államtitkot képező információkat ajánlott fel eladásra. Szintén szó esett már arról, hogy az elmúlt hetekben, a mai napig nem megnyugtatóan tisztázott módon előkerült az, hogy egy meggyilkolt vállalkozó környezetében r endőrtiszt látott el testőri funkciót, aztán az hangzott el, hogy csak hatszor találkozott vele. Tudjuk, hogy ezeknek a találkozóknak a száma is számít abban, hogy találkozóe a találkozó - meg az is, hogy ki hozta be a kávét , de az nem megnyugtatóan tis ztázott, hogy egy rendőrtisztnek milyen viszonya volt a meggyilkolt vállalkozóval. Éppen egy mai lapban, lehet, hogy tévesen, a szervezett bűnözéssel rendszeresen kapcsolatba hozott másik vállalkozó nyilatkozza azt, hogy a meggyilkolt vállalkozó és a közöt te létrejött vitában két rendőrtiszt közvetített. Ezek a tények, ezek a körülmények, legalábbis azt gondolom, a felelős döntéshozót el kell hogy gondolkoztassák abban a tekintetben, hogy milyen felhatalmazások, milyen ellenőrizetlen felhatalmazások adhatók a rendőrségnek. Megint csak a tegnapi sajtóban jelent meg, hogy vidéken rendőröket tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy betörőknek voltak a bűntársai. Tehát nem arról van szó, hogy van egy minden gyanún felül álló testület, amelynek tekintetében semmifa jta gyanús körülmény nem vetődik fel, és aki azt mondja, hogy ennek a testületnek a felhatalmazásait csak ellenőrzött módon lehet bővíteni, az meggyanúsítja a testületet. Itt arról van szó, hogy van egy testület, amely - most mindegy, milyen okokra visszav ezethetően - sok tekintetben sebezhetőnek bizonyult, és ennek a testületnek a felhatalmazásait ésszerű korlátok nélkül bővíteni meggyőződésünk szerint felelőtlenség. (11. 00) Itt kell azt megjegyeznem, hogy az ellenőrizetlen felhatalmazások ügyében a kormá nypárti retorika azt sugallja, mintha a kormánypárti képviselők egy pillanatra sem adnának hitelt saját
