Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2494 bűncselekmény elkövetése nélkül, az ne hivatkozhasson pusztán az ötévi itttartózkodására, és ezzel automatikusan ne kaphassa meg a további itttartózkodási lehetőséget, hanem továbbra is álljon fenn vele szemben a kiutasítás fenyegetettsége. A javaslat 22. §a vonatkozásában képviselő csoportunk azt a módosítást javasolja, hogy szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is mód legyen a kiutasításra, függetlenül a büntetési tételtől, ha az - mint jeleztem - szándékosan elkövetett cselekmény. A tervezet 23. §a rendelkezésének a módosításá val egyetértünk azzal, hogy a kiutasítás tényének az útlevélben történő bejegyzésétől szerintünk kivételesen sem szabad eltérni. Akit tehát valamilyen okból kiutasítottak az országból, annak az útlevelébe ezt igenis be kell jegyezni. Ezt követően elérkeztü nk ennek a fejezetnek a legkényesebb pontjához, amikor felmerül az a kérdés, hogy mi módon lehet megszabadulni az aktatologatásokat követően az ittrekedt külföldiektől, akiket nagy nehezen sikerül csak legtöbb esetben kiutasítani. Ez a probléma nyomasztóan nehezedik az országra. A tervezet szerint a kiutasítás foganatosítása érdekében a külföldit idegenrendészeti őrizetbe lehet, illetve bizonyos esetekben kell venni. Ezt követően a 27. § (3) és (7) bekezdései szerint hosszabbítható meg az őrizet, amíg a 18 hónapot el nem éri, mivel ez a határidő a tervezet szerint az őrizet tartamának a maximuma. Ezt követően az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyet rendelhet el a külföldi számára, elsősorban közösségi szálláson. Ha itt nem megfelelő magatart ást tanúsít a külföldi, akkor ismét elrendelhető az idegenrendészeti őrizet vele szemben. Azonban a közösségi szálláson is csak 18 hónapig lehet kötelező tartózkodási helyet kijelölni a külföldi számára, ezt követően gyakorlatilag szabadon sétálhat, kószál hat az országban. Ekkor már a tervezet szerint olyan igazolványt állítanak ki neki, amely munkavállalásra is feljogosítja. Ezt követően pedig, ha öt év eltelt, és a külföldi kiutasítása a tervezet 30. § (6) bekezdése szerint nem neki felróható okból hiúsul t meg, a kiutasító határozat nem végrehajtható. A MIÉPfrakció ellenzi azt a megoldást, hogy az a külföldi, aki vállal ötévi idegenrendészeti - ha úgy tetszik - molesztálást, és azt sikerrel kiállja, akkor mentesüljön az ország elhagyására irányuló kötelez ettsége alól. Véleményünk szerint a kiutasítás végrehajtásáról az idegenrendészeti szerv nem mondhat le. Egyébként, aki öt év kényelmetlenség után sem akar hazamenni, az nem is nagyon akar, szándéka sincs rá. Számtalan példát tudnánk mutatni a történelembő l arra, hogy nagy távolságokról, fogságokból megszökve is haza tudtak jutni emberek, ha akartak. Aki tehát öt év után sem akar, azt nem biztos, hogy nekünk automatikusan be kell fogadnunk. Az e pontban tárgyalt problémát elsősorban nem jogszabálymódosítás sal, hanem a már most is meglévő szabályok erőteljes végrehajtásával lehetne orvosolni. A tervezet 35. §a a rendőrségről szóló törvény kép- és hangfelvétel készítéséről rendelkező 42. §át úgy módosítaná, hogy a rendőrséget kötelezné a képfelvevő elhelyez ésének nyilvánvaló észlelhetőségére, és a lakosság irányába tájékoztatási kötelezettséget állapít meg. Véleményünk szerint azonban ez csupán lehetősége legyen a rendőrségnek és ne kötelezettsége. Lehessen képfelvevőt titokban is elhelyezni a rendőrségnek, ha azt így látja célszerűnek. A tervezet VII. fejezete módosítani javasolja az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi XXV. törvényt. A megelőzési szolgálat a Határőrség, a VPOP és a rendőrség tevékenységi körében államtitokká minősít iratok at, információkat, nyilvántartásokat és az azokat kezelő és gyűjtő személyi körök kilétét. Ezen túlmenően számomra egy kicsit hosszúnak tűnő titkosítási időtartamokat is megállapít. A legtöbb esetben ez a titkosítási idő 90 év. A MIÉPfrakció nem feltétlen ül szükséges esetekben szívesebben látna ennél jóval rövidebb titkosítási határidőket is. A tervezet 67. §a módosítani javasolja a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 92. §át, amely a tiltott kéjelgés szabálysértési tényállását generálisan álla pítja meg. A javaslat szerint a prostitúciós cselekmények szabálysértési szinten csak akkor üldözhetők fokozottan, ha tiltott övezetben kerülnek elkövetésre; ha egy övezet se nem tiltott, se nem védett, akkor nem. Ahol pedig prostituáltak nagy tömegben jel ennek meg, ott türelmi zónákat létesítenek a számukra, ahol egyfajta védettséget is élveznének, ráadásul a javaslat elfogadása a tiltott kéjelgés jelenlegi
