Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
2431 megegyezés hiányában olyan indokokra szokott hivatkozni, mint például szakmai alkalmatlanság, minőségi csere - mindez a munkavállaló számára pályafutása végén igen méltatlan megítélést és ig en méltatlan helyzetet eredményezhet. A leltárfelelősséggel kapcsolatos szabályokat ellenzéki képviselők részéről igen sok támadás érte. Érvelésük szerint a javaslat kidolgozatlan, szakmailag hibás, és termé szetesen, mint mindig, ez is munkavállalóellenes. Ezzel szemben a kormánynak meggyőződése az, hogy a leltárfelelősségre vonatkozó szabályok törvényben történő rendezése a munkavállalóknak legalább annyira szolgálja érdekeit, mint a munkáltatókét. A jelenl egi helyzet az, ami épp szabályozatlansága miatt teszi kiszolgáltatottá a munkavállalót. A javaslat tehát semmiféleképpen nem munkavállalóellenes. Különösképpen azért nem, mert pontosan körülírja, meghatározza a leltárfelelősség terjedelmét, meghatározza a munkáltatói kötelezettségeket, és ezek teljesítése elengedhetetlen feltétele a munkavállaló felelősségre vonásának. Nem állja meg a helyét az sem, hogy előkészítetlen lenne a javasolt szabályozás. Az önök előtt lévő tervezet ugyanis széles körű egyezteté s eredménye, melyben részt vettek mind a gyakorlat, mind a jogtudomány elismert képviselői; mi több, számos olyan elem belekerült, ami az időközben folytatott szakszervezeti egyeztetések kapcsán fogalmazódott meg. Megítélésem szerint, s ezt külön szeretném hangsúlyozni, a szakszervezeti tisztséget is betöltő képviselőtársaim a vita során a szabályozással kapcsolatos ellenkezésüknek valójában nem az igazi okát említették, tehát nem a valódi okra hivatkoztak. Mert mi a probléma valójában a szakszervezetek szá mára? A hatályos szabályok szerint leltárfelelősség csak ott érvényesíthető, ahol kollektív szerződés van. Ez a körülmény pedig, és ezt nem lehet tagadni, jelentősen befolyásolja a munkáltató kollektívszerződéskötési hajlandóságát. A javaslat elfogadása e setén a szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkáltatók nem lesznek hajlandóak kollektív szerződést kötni. Az, hogy ez a félelem mennyire reális, ezt nehéz megítélni. De felhívom a figyelmüket arra, hogy a kormány támogatja azt a Bernáth Ildikó asszony által benyújtott kapcsolódó módosító javaslatot, mely megítélésünk szerint alkalmas arra, hogy a munkáltatók érdekeltségét e téren a kollektívszerződéskötésben továbbra is fenntartsa. S még egy körülményt, ami a szabályozást indokolja, nem szabad figyelme n kívül hagynunk. Számos olyan kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozás működik, ahol a leltárfelelősség érvényesítéséhez fontos érdek fűződik, és a vállalkozásoknál méretük miatt szóba sem kerülhet a kollektív szerződés megkötése. A javaslat szerint a j övőben nem lesz kötelező a munkaügyi perek megindítása előtt a munkáltatóval történő egyeztetés. A kötelező egyeztetés megítélése a gyakorlatban már a munkatörvénykönyv elfogadását követően is igen ellentmondásos volt. Sokan pusztán a bírósághoz való fordu lást megelőző kötelező formalitásnak tekintették. Álláspontunk egyértelműen az, hogy a munkáltató és a dolgozó közötti egyeztetést a polgári perrendtartás ez év január 1jén hatályba lépett módosítása miatt már szükségtelen fenntartani, hisz erre az egyezt etésre a bíró előtt a per megkezdését megelőzően sor kerül. Az egyeztetés megkettőzése az, amelyet nem lehet ésszerűnek tekinteni. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a javaslat nem akadályozza meg azt, hogy a kollektív szerződés azokon a munkahelye ken, ahol az egyeztetéssel kapcsolatban jó tapasztalatok voltak, a jövőben továbbra is előírja az ilyen pert megelőző egyeztetés megtartását. Az egészségügyi bizottság módosító javaslatot nyújtott be az egészségügyi ágazat ügyelettel kapcsolatos problémájá nak rendezése érdekében. A kormány ezt a javaslatot nem támogatja. Elismerjük azt, hogy az ügyelettel, ennek mértékével, elrendelésével, illetve díjazásával összefüggésben jelentkező problémákat meg kell oldani, de álláspontunk szerint a bizottság által be terjesztett módosító javaslat sem tartalmában, sem megfogalmazásában nem alkalmas erre. A megoldást a kormány megítélése szerint az jelentheti, amit a javaslat tartalmaz. Eszerint a
