Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak

1999. május 4 (67. szám) - Dr. Soós Győző (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány a Magyar Televízió veszteségeinek rendezésére, illetve vagyonvesztésének megállítására?" címmel - DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):

2404 DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP)

: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Van egy gazdasági társaság Magyarországon,

amelynél immár egy éve folyamatos a vagyonvesztés. Aránya m

ára meghaladta az 50 százalékot.

Tartós fizetésképtelensége több száz hitelezője számára nyilvánvaló. Felszámolási kérelmek

sorakoznak ellene a bíróságon. A Fővárosi Cégbíróság határozatban szólította fel a

részvénytársaságokra vonatkozó törvények szerinti működésre, mindeddig eredménytelenül. A

gazdasági társaság neve: Magyar Televízió Részvénytársaság. Tulajdonosa az a Magyar Televízió

Közalapítvány, amelynek alapítója maga az Országgyűlés. A részvénytársaság saját tőkéje pedig

könyv szerint: 18 milliárd

forint közvagyon. Az üzemben tartási díj arányos része évente mintegy 10

milliárd forint, ugyancsak az adófizetők befizetéseiből származik. Egészen az 1997es év végéig a

Magyar Televízió Rt. gazdálkodási eredményei stabilak, vesztesége ellenére pozíciója

ekkor jobb volt, mint alapításakor. Az elmúlt évi vesztesége azonban nyolcszorosa lett a megelőző évinek - ez több mint 8 milliárd forint. Tartozásállománya mára meghaladja a 12 milliárd forintot. Bármely gazdasági társaság tulajdonosa hasonló helyzetben a

zonnal menesztené a

menedzsmentet, különösen akkor, hogyha az adófizetők pénzét használják. Ennek a

részvénytársaságnak azonban a médiatörvény előírásai szerint nincs igazgatótanácsa, sőt immár tíz

hónapja nincs legitim, minden törvényi feltételnek megfele

lő tulajdonosa sem. A kormányfrakciók

által delegált, négy főből álló csonka kuratóriumi elnökség ugyanis nem felel meg a médiatörvény

előírásainak, pedig a vagyonvesztés csak sürgős intézkedésekkel állítható meg. Kérdésem tehát az, hogy mit kíván tenni a

kormány a Magyar Televízió vagyonvesztésének

megállítására és a törvényes állapot helyreállítására.

(Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ

padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr kérdésére, mint ahogy ezt jelezte

m is, Várhegyi

Attila politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. VÁRHEGYI ATTILA

, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára

: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elöljáróban megköszönjem a

kér

dését, mert bízom abban, hogy a szükséges médiatörvénymódosításhoz ez mintegy előkép a

kétharmados konszenzus - legalább a kétharmados konszenzus - megteremtése érdekében. Nézzük azonban a tényeket, szemben azzal, amit ön elmondott. 1996. október 1jét me

gelőzően a

Magyar Televízió Részvénytársaság adósságállománya előbb 1,31,4 milliárd forint, majd 1,5

milliárd forint volt. Erről Békesi miniszter urat akkor tájékoztatták, levélben el is ismerte ezt az

adósságot - intézkedést az önök kormánya természetese

n nem tett. Így az '96. szeptember 30a előtt

keletkezett problémák miatt, de már '97et terhelően mintegy 3 milliárd forint terhet hagytak a

Magyar Televízió Részvénytársaság vállán. Az, hogy műholdas sugárzás bevezetésére került sor, és

természetesen a m

édiatörvénnyel a kormány ezt nem hangolta össze akkor, ez csak 100 millió

forintot jelentett; a '96. évi létszámleépítés, amire az akkori kormányzat ígéretet tett, hogy

ellentételezi, pusztán 309 millió forint veszteséget jelentett. Az üzemben tartási díj, amelyről a

médiatörvény rendelkezik, és amelytől az önök kormánya egy feles költségvetési törvénnyel eltért,

'97ben 1,1 milliárd forint veszteséget jelentett; és végül a műsorterjesztés költségeinek

támogatásánál az akkori Pénzügyminisztérium természetes

en nem használta föl saját döntése alapján

a rendelkezésre álló forrást, ami további 600 millió forintot jelentett. Mindez együttesen az önök

örökségeként - egyéb kötelezettségek nélkül számítottan is - legalább 7 milliárd forintot tett ki. De visszatérve

a kérdésre

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

, természetesen a médiatörvény módosításában... ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Államtitkár úr...