Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MARTONYI JÁNOS
25 kíván szólalni, ugyanakkor az alelnök urat az ülés vezetésére is f elkértem. A Házszabály 19. § (3) bekezdésének megfelelően a levezető elnök képviselői felszólalása esetén a tárgysorozatban lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig csak akkor vezetheti az ülést, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul. Mindezek alapján kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy Wekler Ferenc alelnök úr a területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat további tárgyalása során vezesse az Országgyűlés ülését. Kérem, kézfelemeléssel szavazzan ak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés úgy határozott, hogy az alelnök úr az előterjesztés további tárgyalása során vezetheti az Országgyűlés ülését. A Magyar Köztársaságnak az Északatlanti Szerződéshez törté nő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaságnak az Északatlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/256. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig T/256/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MAR TONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956os forradalom és szabadságharc időleges elbukását követő évtizedek titkolt álmodozása, a rendszerváltozás hajnalának reménykedése után és az e lmúlt közel egy évtized erőfeszítései eredményeként a mai napon elérkezett az a pillanat, amikor a tisztelt Ház - követve Magyarország polgárainak az 1997. november 16i népszavazáson nagy többséggel kinyilvánított akaratát - igent mondhat arra a törvényja vaslatra, amelynek elfogadása az utolsó alkotmányos lépés az Északatlanti Szerződéshez történő csatlakozásunk útján. Ez a törvényjavaslat, amely kimondja a Magyar Köztársaság csatlakozását a Washingtonban, 1949. április 4én létrehozott Északatlanti Szer ződéshez, és közzéteszi a szerződés szövegét, történelmi dokumentummá válik. Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozásával nemcsak ezeknek az országoknak a történelmében nyílik új fejezet, aminek eredményeként e három ország szervezetileg is vi sszafordíthatatlanul részévé válik a fejlett nyugati demokráciák közösségének, de a bővítéssel a létrejöttének 50. évfordulójára készülő szövetség is meghatározó jelentőségű lépést tesz a jövő évszázad biztonságának formálásában: a három ország csatlakozás ával ugyanis egyszer s mindenkorra lebomlanak a jaltai megosztottság válaszfalai. A NATO tagjaként új szövetségesekre találunk azokban az országokban, amelyek ugyanazt az értékrendet képviselik, melyeket Magyarország magáénak vall. Az Északatlanti Szerződ és létrehozásának történelmi indokai ismertek. A történelem eddigi legszörnyűbb katasztrófája, a második világháború után Európa népeinek békevágya ellenére megmaradt, sőt erősödött a háborús fenyegetettség, amely egy diktatúra részéről a demokratikus álla mok ellen irányult. Évtizedek teltek el a hidegháborús szembenállás jegyében, és az elmúlt csaknem ötven év megmutatta: a demokratikus, emberközpontú államok szövetsége politikai, gazdasági és katonai erejénél fogva képes volt arra, hogy egyetlen puskalövé s nélkül garantálja tagjai biztonságát, és ezzel a jólét és a fejlődés elengedhetetlen alapfeltételét polgárai számára. A szerződés
