Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
2318 köthet azzal a feltétellel, hogy a végleges szerződés a jogszabályban és az utasításban meghatározott feltételek együttes megléte esetén köthető meg. A vámtörvény 1996. ápr ilis 1jei hatálybalépése óta a vámügynökök kezdeményezése folytán szinte minden vámhivatal illetékességi területén kialakultak a vámkezelések elvégzésére szakosodott szolgálati helyek és állandó vámfelügyeletek. 1997 végén 160, míg 1998 végén 340 vámügynö kségi engedély volt érvényben. Jelenleg 266 szolgálati hely és állandó vámfelügyelet működik Magyarországon. A vámhivatalok részéről a szolgálati helyek és állandó vámfelügyeletek számszerű növekedésének határt a testületi költségvetés, illetve a létszám s zab. Ez viszont nem azt jelenti, hogy indokolt esetben, ahol ezt a vámkezelési forgalom megkívánja, és a vámügynök a vámkezeléshez szükséges feltételeket biztosítja, a szerződést létszámhiányra hivatkozva nem kötné meg a vámhatóság. A vámhatóság annak érde kében, hogy a költségvetését csökkentse, és emellett a rá háruló feladatokat továbbra is maradéktalanul ellássa, a vámigazgatási eljárásban az ügyfelek felé az egyszerűsítési eljárások igénybevételét szorgalmazza. Ezek az egyszerűsítések, melyek nem a jogs zabályi rendelkezések betartásának rovására történnek, nemcsak a vámhatóság részére jelentenek könnyítést, hanem az ügyfelek részére is. Az egyszerűsítések többek között azt is tartalmazzák, hogy a külön engedéllyel rendelkező gazdálkodóknak, vámügynökökne k az import- vagy exportáru vámkezelése érdekében nem kell a vámhivatal hivatalos helyét - amely lehet szolgálati hely is - felkeresnie, hanem elektronikus úton is megtörténhet a vám elé állítás. Az egyszerűsítésekkel a külkereskedelmi forgalom gördülékeny ségét akadályozó felesleges várakozások megszüntetésén túl a költségvetés kiadása is mérsékelhető. Kérem tisztelt képviselő urat, hogy a válaszomat ebben a tekintetben elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekl er Ferenc) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pokol Béla frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, "Demokrácia és jogállam" címmel. Megadom a szót. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ország gyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom közvetlen kiváltó oka az a sajtóhír, amely szerint az adatvédelmi ombudsman ellenőrzése alá vonta az Országgyűlés állandó bizottságainak működését, ezen belül jelenleg a bizottságok zárt vagy nyilvános ülése zés közötti választási lehetőségét ellenőrzi le. A Házszabály ebből a szempontból egyértelmű, a 69. § (1) bekezdése szerint "államtitkot vagy szolgálati titkot jelentő adat tárgyalásakor zárt ülést kell, ezenkívül a bizottság bármely tagja kérésére zárt ül ést lehet tartani". Amikor tehát az adatvédelmi biztos úr elkezdte ellenőrizni a bizottsági zárt ülés tartásának lehetőségét, akkor ténylegesen az Országgyűlés házszabályalkotási kompetenciájának ellenőrzésébe kezdett; annak ellenőrzésé be, hogy Házszabályba iktathattae az Országgyűlés, hogy bizottságainak üléseinél ilyen szélességben lehessen zárt ülést elrendelni. (9.20) Aki ismeri azt, hogy a parlamentáris kormányformában milyen szerepet játszik a parlament, és aki azt is ismeri, hogy az ombudsmanok hierarchusa mennyire alatta van Észak- és NyugatEurópában annak, hogy a parlamentet ellenőrizni tudnák, az mint alkotmányjogi kuriózumot kezdi rögtön elemezni az esetet. A kérdés tehát az, tisztelt képviselőtársaim, miként juthattunk el ed dig. Miképp lehet az, hogy míg Észak- és NyugatEurópában az ombudsman hatásköre az állampolgárok hatóság előtti védelmének segédeszközét jelenti a bíróságok mellett, vagy ahogy az ombudsmantörvény megalkotásakor nevezte 1992ben az akkori igazságügyi álla mtitkár, a bírósági védelem puha jogi kiegészítője ez a szerv, addig nálunk a kormány, az Országgyűlés - és nincs kétségem arról, hogy
