Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PALLAG LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2242 A 11. § meghatározza, hogy mit tartalmazzon a járművezetői engedély. A 11. § f) pontja külön jogszabályban meghatározott egyéb adatra utal. Tudjuk, mi ez? Nem. Csak annyi t tudunk, hogy alkotunk egy törvényt, amit a fenti technikával felpuhítunk. Legalább az indoklás megmondhatta volna, hogy mit kell az f) pont alatt érteni. A 33. § (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy ha az új tulajdonos elmulasztja a változás bejelentését, akkor a járművet a rendőrség külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból. Meddig? Nincs rá válasz, mert majd a külön jogszabály megmondja. A fenti példák azt mutatják, hogy mostanában túlságosan sokszor él a Ház az ilyen homályos f elhatalmazásokkal. Pedig ezekben az esetekben is az állampolgárokat alapvetően érintő korlátozásokról van szó, amelyekről vagy a parlamentnek törvényben, vagy a már meglévő jogszabályok pontos ismeretében kivételesen megadott felhatalmazással kellene dönte ni. A negyedik problémakör, amiről beszélnünk kell, az a törvény demokratikus jellege, vagyis az, hogy a tervezet mennyiben segíti az állampolgári jogok érvényesülését, vagy éppen korlátozza azokat. A 1718. §ok többek között arról rendelkeznek, hogy az é rintett személy megtilthatja vagy korlátozhatja személyes adatainak szolgáltatását. Lényeges szemléletbeli módosulás lenne, ha a szabályozás eleve abból indulna ki, hogy a személyes adatok szolgáltatása tilos az érintett engedélye nélkül. Természetesen a f ő szabály alól - állami és egyéb más érdekből - kivételeket lehetne tenni, de ez a felfogás védené igazán a polgár személyes adataihoz való jogát. A 1927. §ok rendelkeznek arról, hogy a nyilvántartásból kik milyen esetekben kérhetnek adatokat. Az állami szervek az adatokat ingyen igényelhetik, míg például a polgároknak fizetniük kell értük. A szabályozásból az tűnik ki, hogy ha valaki a saját magával kapcsolatos adatokat kéri a nyilvántartásból, ezért is fizetnie kell. Szabályozni kellene, hogy ne fizesse n - legyen annyi jogosultsága a saját adatait illetően, mint az állami szerveknek, hiszen a 19. § szerint azok sem fizetnek. (15.40) A 32. § (3) bekezdése szerint az é rintett jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt, vagyis milyen adatát adták ki másnak. Itt a szabályozás úgy módosulhatna, hogy fő szabály szerint a hivatal kötelessége legyen az érintett értesítése a rá vonatkozó adatok más részére t örténő kiadásáról. A most említett három példa azt mutatja, hogy a szabályozás lehet polgárközpontúbb is, mint a mostani, amely úgy tűnik, inkább hatóságközpontú. Engedjenek meg még egy utolsó észrevételt, amely a tervezet közérthetőségével kapcsolatos. Ez a "mikor ki a másodfok?" ügye. Az elsőfokon eljáró jegyző eljárását, döntését adatszolgáltatási ügyben másodfokon a BM hivatala bírálja el, míg az okmányok, engedélyek kiadásával kapcsolatos döntését pedig a közigazgatási hivatal. Ezt a jegyzők érteni fog ják. De hogy a fellebbezni kívánó állampolgárok eligazodásával baj lesz, az előre prognosztizálható. Tisztelt Ház! Reményeink szerint a tervezethez benyújtandó módosító indítványok javítanak majd az itt felsorolt hiányosságokon. Az MSZPfrakció a javító sz ándékú módosító indítványok elfogadásától teszi függővé a tervezet támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm Balogh László képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra következik Pallag László képviselő ú r, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. PALLAG LÁSZLÓ , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló T/1086. számú törvé nyjavaslat általános vitájához a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának álláspontját ismertetem. A XXI. század küszöbén, visszatekintve a mögöttünk hagyott évszázadra, elmondhatjuk, hogy a technika rohamos fejlődésének lehetünk tanúi. A század elején született találmány, a gépkocsi is
