Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2229 meghatározza a nyilvántartottak körét, a nyilvántartások önállóságának követelményét és az adattárolás időtartamát. Hasonlóan egyetértünk a kény szerintézkedés alatt állók nyilvántartásával kapcsolatos szabályozással. E nyilvántartásban azon személyek adatai szerepelnek, akikkel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A nyil vántartás célja az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése. Helyesnek tartjuk, hogy a különböző nyilvántartások céljainak és az érintettek különböző körének megfelelően másmás adattartalmat határoz meg a javaslat. A törvényjavaslatban meghatározott harmadik nyilvántartás a gyanúsítottak nyilvántartása, tehát azon személyek adatainak nyilvántartása, akiket gyanúsítottként büntetőeljárás alá vontak. E nyilvántartás célját az előt erjesztés a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítésében jelöli meg. E pontnál szeretném megjegyezni, hogy az adatvédelmi biztos úr folyamatosan figyelemmel kísérte a jogszabálytervezet előkészítését, s ennek során több alkalommal kifejtette véleményét, munkatársai szakértői szintű megbeszéléseken vettek részt. Az együttműködés eredményeként a legfontosabb adatvédelmi követelmények a szabályozási törekvéseket nem gyengítve érvényesülnek a javaslatban. U gyanakkor dr. Majtényi László több fontos kifogása nem talált megfelelő fogadtatására. Az adatvédelmi biztos úr alkotmányossági aggályairól tájékoztatta az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságát. Az egyik ilyen észrevétele a gyanúsítottak nyilv ántartásának célját érinti. E szerint a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése nem tekinthető olyan érdeknek, amely a személyes adatok védelmét korlátozó nyilvántartás létrehozásának alapjául szolgá lhatna. Egyetértve az adatvédelmi biztos úrral, természetesen nem a gyanúsítottak nyilvántartásának létrehozását kifogásoljuk, hanem a cél pontatlan meghatározását. A büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek azonosítása, illetve kizárása, a ren dkívüli haláleset miatt folyó államigazgatási eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítása, valamint más hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítása céljából hozta létre a javaslat a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartást. Végül létrehozni javasolja az előterjesztés a DNSprofil nyilvántartását. Ennek célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása büntetőeljárás során. A tö rvényjavaslat a már említetteken kívül számos garanciális szabályt tartalmaz valamennyi bűnügyi nyilvántartással kapcsolatban. Így többek között a Legfőbb Ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörét, a nyilvántartásokba való betekintés szabályozását, a ny ilvántartás megszüntetésének kötelezettségét, az adatszolgáltatás precíz szabályozását. A törvényjavaslat VIII. fejezete a "Hatósági erkölcsi bizonyítvány" címet viseli. A közszféra, valamint a társadalmigazdasági élet számos területén szükség van a bünte tlenség közhitelű bizonyítására. E célt szolgálja az érintett személy büntetlen vagy büntetett voltát igazoló hatósági erkölcsi bizonyítvány. Magától értetődik, hogy e kérdést is törvényben kell szabályozni, s miután a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűn tettesek nyilvántartása alapján állítják ki, az erre vonatkozó szabályokat is e törvénynek kell tartalmaznia. A törvényjavaslat módosítani kíván több kapcsolódó törvényt. Az adatvédelmi biztos talán legfontosabb kifogása a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosítására vonatkozik. E módosítás szerint a határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a kiutazásig, de legfeljebb 90 napig kezelhetné a határon átlépő külföldiek személyazonosító adatait, illetőleg ha a határátlépés gépjárművel történik, annak forgalmi rendszámát is.
