Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. évi törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. évi törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
2176 az ágazat specialitásaival együtt is ebben a világban élnek, tehát valamilyen szabály, amelyet törvény szabályoz, rájuk nézve is érvényes lehessen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Schvarcz Tibor képviselő úr következik felszólalásra, MSZP. Tessék, képviselő úr! DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék csatlakozni a dr. Vojnik Mária képviselőtársam által elmondottakhoz. Visszatérve arra, hogy komoly és jelenleg is folyó perek voltak az egészségügyben az ügyeleti ellátással kapcsolatosan az ügyeleti díjról és magáról a Kjt.ről, illetve a mu nka törvénykönyvének a hiányosságairól, ezek a perek mindig abba torkolltak, hogy a bíróság a munka törvénykönyve szerint úgy értelmezte, hogy nincs olyan, hogy ügyelet, hanem túlmunka és készenlét van. Azt szeretnénk ezekkel a módosító javaslatainkkal elé rni, hogy végre a törvényalkotó a munka törvénykönyvében is ismerje el az egészségügyben specifikus ügyelet fogalmát, és ne a Kjt.ben, az egészségügyi törvényben vagy miniszteri rendeletben szabályozza ezt a kérdést - rosszul , hanem igenis a munka törvé nykönyvében. Az előző kormányzat idején is benyújtottunk hasonló törvényjavaslatot, és úgy látszik, akkor is hasonló indokkal, mint most, el akarták utasítani, hogy ez ágazatspecifikus. Annak ellenére, hogy ez ágazatspecifikus, úgy érezzük, hogy sem törvén yi rendeletben, sem rendeletben, sem miniszteri utasításban nem szabályozható, és erre utalnak a perek, amelyekben mindig a munka törvénykönyvéhez nyúlt a munkaügyi bíróság, és a munka törvénykönyvének hiányos adataira, hiányos törvényi helyeire hivatkozva próbálta meghatározni az egészségügyi ügyeletet, és mindig felosztotta az ügyeletet, egy részét túlmunkára, a másik részét készenlétre. Az egészségügyben lefolytatott ügyelet nem osztható fel ilyen módon túlmunkára, illetve készenlétre, mert a Kjt.ben is és számos intézmény szervezetiműködési szabályzatában is kötelezően meg kell határozni az úgynevezett minősített ügyelet fogalmát, ami azt jelenti, hogy bizonyos ellátó osztályokon - az ügyelet nehézségi foka szerint - gyakran vagy majdnem mindig előford ul, hogy az egész ügyeleti időt végigdolgozzák; ilyen az intenzív terápia, a traumatológia, de bárhol előfordulhat ez. Tehát szükségtelen és nem célszerű felosztani az ügyeleti időt készenlétre és túlmunkára. A másik javaslatunk azt célozta meg, ami tulajd onképpen a nagy francia kamionos sztrájk idején is követelésük volt a kamionosoknak - ott érdekes módon elismerték ezt a követelést, nálunk ezt nem sikerült elismertetni. Ugyanis az volt a kamionosok egyik követelése, hogy az otthonuktól távol töltött idő, amikor ugyan nem vezethetnek, de nincsenek otthon, számítson be valamilyen módon a nyugdíjalapjukba. Mi az ügyeletben eltöltött időt szeretnénk hasonló módon beszámítani a nyugdíjalapba az egészségügyi dolgozók számára. Köztudott, hogy az egyetemi évek ma már nem számítanak bele a nyugdíjalapba, tehát valaki nem érheti el a maximálisan megszerezhető nyugdíjidőszakot, ha orvosi egyetemet végzett, vagy más egyetemi végzettséggel rendelkezik az egészségügyben. Ennek a nyugdíjalapba való beszámítása lehetővé t enné, hogy az egészségügyben dolgozók elérjék ezt a maximálisan megszerezhető nyugdíjalapot. Ezek nem nagy kérések, és egy egész ágazat szenvedett amiatt, hogy az 1993ban meghozott Kjt. hibái miatt mind a mai napig nem sikerült elismertetni ezt az ügyelet i kérdést. Tehát az lenne a kérésünk a törvényalkotó felé, hogy emelje be az egészségügyi törvénybe, illetve az általunk megfogalmazott módosító javaslatokban megfogalmazott meghatározásokat mint ügyeleti fogalmat a
