Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
2140 Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A távközlésről szóló, többször módosított, 1992. évi LXXII. törvény újabb módosításának tervezetéről frakciónk véleményét a következőképp összegzem. Az MDF vezette keresz ténykonzervatív kormány idején megalkotott törvény hatásait vizsgálva mélyebb elemzés nélkül is megállapítható, hogy e jogszabály jelentős változásokat hozott a magyar távközlésben. Egy olyan törvényt váltott fel, amely negyedszázadon át azt hirdette, hog y a távközlés állami feladat, amelyet kizárólagos joggal a Magyar Posta lát el. E negyedszázad alatt csak annyit tudott elérni, hogy többen vártak telefonra, mint ahányan egyáltalán használhatták. Tény, hogy a távközlés piacán mára megszűnt az évtizedes el maradottság. Az elmúlt években létrejött az alapvető távközlési infrastruktúra, megtörtént az intenzív mennyiségi fejlesztés. Korszerű technológiák és korszerű távközlési szolgáltatások jelentek meg a lakossági és üzleti igények kielégítésére. Látványos fe jlődés révén az 1991. évi 11gyel szemben 1998 végére 100 lakosra már 33,5 telefonfővonal jutott, és több mint 1 millió mobiltelefonelőfizetőt tartottak nyilván. A hagyományos hálózatok 75 százaléka, a mobilhálózat 90 százaléka digitalizált, ami megfelel az európai uniós tagállamok átlagának. Kialakult a fizetőképes kereslet és kínálat egyensúlya. A vitathatatlan eredmények a reformkoncepció alapvető helyességét igazolják. Visszatekintve az eseményekre, csak a módszerben javasolhatók utólag olyan pontosítá sok, amelyek a változásokat zökkenőmentesebbé, az eredmények megszületésének kivárási idejét rövidebbé tehették volna. Megítélésünk szerint ezek körébe sorolhatók a most vitára bocsátott törvénymódosítás egyes rendelkezései is. A távközléssel kapcsolatos f eladataink az évtized eleji teendőinkhez képest gyökeresen megváltoztak, minőségi és mennyiségi problémáink már nincsenek - azaz mennyiségiek vannak. No, nem a fővonalak számát keveslem, hanem a telefonszámlát sokallom. Ezt a természetes, a szolgáltató sze rint közönséges laikus fogyasztói érzést megerősítik a hazai szakértői vélekedések, és alátámasztják a nemzetközi összehasonlítások is. A drága szolgáltatás oka a ma is meglévő monopolhelyzet. Igaz ugyan, hogy a Matávon kívül 1993tól kezdődően 13 kábeltel efontársaság nyújtja a szolgáltatást, azonban az országos gerinchálózat, amelyen minden távolsági és nemzetközi hívás átmegy, továbbra is a Matáv tulajdona. Napjaink feladata e monopolhelyzet feloldásának az elősegítése, előkészítése. E törvényhelyzetben szereplő változtatások a laikusok számára látszólag lényegtelenek, de akad közöttük néhány olyan, versenyt élénkítő rendelkezés, melynek piaci hatása méltó a figyelemre. A versenyélénkítő rendelkezések között is kiemelést érdemel a hálózati szerződés szabá lymódosulása. (10.00) Az eredeti rendelkezés tárgyi hatályának javasolt kiszélesítése a piac legalább négy területére lesz jótékony hatással. Fokozza a távközlési infrastruktúra liberalizálását azzal, hogy minden távközlési erőforrás vagy annak kihasználat lan kapacitása piacosíthatóvá, használatba adhatóvá válik. Az új szolgáltatások beindítását segíti az, hogy a szükséges távközlési erőforrásokat már nem kell megvásárolni vagy megépíteni, ha az másoktól is - elérhető, méltányos áron - igénybe vehető. Fonto s szerepe lesz a rendelkezésnek abban, hogy a távközlés útján nyújtható új szolgáltatások eljuthassanak az előfizetőkhöz egy eredetileg más célra megépített infrastruktúra felhasználásával. Így például egy helyi telefonhálózat üzemeltetője nem zárkózhat el attól, hogy más szolgáltató betörésjelző- vagy akár mérőóraleolvasórendszert telepíthessen a hálózatára, ha az a megfelelő eszközök rácsatlakoztatásával és az eredeti funkció megzavarása nélkül alkalmassá tehető e feladat ellátására. Az infrastruktúra üz emeltetője ezzel mintegy rá is kényszerül gazdasági hatékonyságának javítására azáltal, hogy kihasználatlan kapacitásainak időleges használati jogát tisztességes áron át kell engednie az ezt igénylő szolgáltatónak. Az előfizetőelérés korlátainak visszaszo rulása új informatikai szolgáltatások kifejlesztésére és a szolgáltatásválaszték nagyarányú bővítésére fogja
