Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
2138 Ezért e z velejárója ennek a társadalmi fejlődésnek, egy új átrendeződés, új írásbeliség megjelenése, amelyből a kizáródók úgy lemaradnak, mint a századelőn az analfabéták; gazdasági értelemben is olyan szétválása a régióknak és az egyes piaci szereplőknek is, hog y aki ezen az információs rendszeren belül van, aki tudja használni, akinek van elég induló forrása, hogy belépjen ebbe a rendszerbe, az ebből nagyon sokat fog profitálni, aki kívül esik ezen a rendszeren, az nagyon erősen lemarad. Ezért az államnak jelent ős szerepe lesz abban, hogy valamilyen magyarosított universal service, tehát egy általános közszolgáltatás mentén a műszaki és a szellemi infrastruktúrát fejlessze Magyarországon úgy, hogy ne szakadjanak le az önmagukban versenyképtelen társadalmi és gazd asági szereplők. Tehát úgy tűnik, hogy a jövőben az államnak igen jelentős anyagi és társadalmi terheket kell a közmegegyezés alapján vállalnia az új társadalom kialakításában. Még egyszer mondom, ezért is tartjuk szükségesnek, hogy minél előbb tárgyalja a parlament az informatikai társadalom kiépítésének és alapjainak ebben az esetben éppen négy képviselőtársam által benyújtott önálló parlamenti határozati javaslatát, és minél hamarabb, lehetőség szerint ősszel, a tárca vagy a kormány által benyújtott info rmatikai és távközlési politikát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Pancza István úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. Megadom a szót. PANCZA ISTVÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képvise lőtársaim! A távközlésről szóló, többször módosított 1992. évi LXXII. törvény újabb módosításának tervezete kapcsán a Független Kisgazdapárt frakciójának véleményét az alábbiakban foglalom össze. A hazai hírközlés mai domináns elemét képező távközlé s intenzív fejlődési szakasza lezárult. Az ágazatban eddig a hatályos távközlési törvény 1993 óta tartó működése eredményeként évente befektetett mintegy 150 milliárd forint magántőkestruktúrája a jövőben a távközlési szolgáltatások között másként fog meg oszlani, mivel a távbeszélőszolgáltatás fejlesztéséről a hangsúly elsősorban az adatátviteli és egyéb információs technológiák kiépítése irányába, és a szolgáltatások javára tolódik el. Az elkövetkező években megváltozik a hírközlés gazdasági szerepe is, mivel az audiovizuális és informatikai terület közeledése bővíteni fogja az integrált szolgáltatások választékát. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat a hatályos törvény szabályozási elveit és fogalmi rendszerét nem változtatja meg, ugyanakkor elő készíti azt a szabályozást, amely 2002ben várhatóan lehetővé teszi a teljes piacnyitást. A távközlésről szóló törvény, álláspontunk szerint, 2002ig az egységes, új hírközlési törvény hatálybalépéséig e módosítással megfelelően szolgálja a távközlési piac működését. A törvényjavaslat a gazdasági tartalmú szabályozási szükségszerűségek mellett tekintettel van az időközben végrehajtott jogszabályváltozásokra is, valamint olyan alacsony szintű jogszabályok elkészítésére is felhatalmazást ad a kormánynak, amel yek a piac működésének a részletfeltételeit rögzítik. A hálózati szerződéseket bevezető új bekezdés bevezetésével megvalósul annak egységes szabályozása. A hálózatrészek vagy a teljes hálózatok használatának szolgáltatás céljára történő időleges átengedése , a bérelt vonali szolgáltatások eddig is lehetővé tett nyújtása mellett olyan szolgáltatók piacra lépését is segíthetik, akik még nem rendelkeznek saját infrastruktúrával vagy annak egy részével. (9.50) Az európai gyakorlatban is bevált, hogy a hálózatokk al rendelkezők szolgálják ki az előfizetői szolgáltatókat, s ezzel a fogyasztók részére magasabb színvonalú, végső soron pedig kedvezőbb
