Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 15 (63. szám) - Joshua Matza, Izrael állam egészségügyi miniszterének és kíséretének köszöntése - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2110 ha ennek a szakmai indoka megvan; feloszlatja a MEFeket, hogy egy egyeztetett ajánlat el se juthasson a szabályok szerint a befogadókhoz; és engem ebben az ügyben a legkevésbé sem nyugtat meg, hogy az egész ségügyi miniszternek elméletileg továbbra is lenne joga a saját hatáskörében kapacitások befogadására. Összefoglalva: a törvénymódosító javaslatok egy része technikai, a tartalmi része pedig többet árt, mint használ. Ezért nem tartom a magam részéről alkal masnak ezt a törvénymódosító javaslatot az általános vitára. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Csáky András képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSÁKY A NDRÁS (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Sajnos két perc nagyon kevés ahhoz, hogy végigfusson az ember mindazokon a kritikai megjegyzéseken, amelyek a jelenlegi törvény kapcsán elhangzottak. Schvarcz képviselőtársam azt kifogásolta, hogy itt egy politikai jellegű törvényalkotásról van szó. Úgy gondolom, hogy miután többpárti parlamenti demokráciában egy párt programot hirdetve bekerül a parlamentbe és programját meg akarja valósítani, ezt ebben a formában tudja megtenni. Tehát amennyiben ez politikai, akkor igenis politikai. A képviselő asszony azzal kezdte, hogy itt nem szakmaiságról meg nem a szakmáról van szó, ahhoz képest elég bőven ecsetelte azokat a szakmai aggályait, amiket megfogalmazott. Azonban már korábban mondtam, hogy talán olyan törvényt kellene hozni, amely két ciklus után bizonyos foglalkozások esetében kötelezővé tenné, hogy valaki menjen vissza a civil életbe, mert az az érzésem, hogy talán nagyon elrugaszkodnak akkor, amikor ítéletet mondanak, illetve az az érzésem, hogy a hatályos egészségügyi tör vény bizonyos paragrafusai már elhalványultak. Itt jelen esetben a kezelőorvoskezelőorvosok polémiát szeretném feleleveníteni. Ha tanulmányozzák az ezzel kapcsolatos akár bírósági, akár ügyészségi aktákat, akkor - mindenki nagyon jól tudja - senkit nem ér dekel az, hogy kezelőorvos vagy kezelőorvosok, senkit nem érdekel az, hogy ki volt az osztályos orvosa az adott betegnek, ha erre szükség lesz, hanem miután nagyon keményen meg van határozva a dokumentálás szükségessége az egészségügyben, azt követően telj esen mindegy, hogy egy vagy több orvos kezelte, az a lényeg, hogy mit csinált. Tehát azzal nem növeli a súlyát, hogy azért, mert valaki ki van nevezve, hogy ez az osztályos orvosa, ő felelős az egész menetért. Ez a bírósági gyakorlatban nem igaz. Kapacitás törvény... Megmondom őszintén, örülök, hogy végre valami történt ebben az ügyben. Hogy most ez befagyasztja vagy nem fagyasztja be - nyilvánvalóan valami előkészítést kell tenni; teljesen felesleges ezen vitatkozni! Abban mindannyian egyetértünk, hogy ez a kapacitástörvény nem az egészségügyért van, valamilyen más metódust kell kitalálni erre a finanszírozásra. Úgyhogy nem tudom, ezzel mi a gond, de valóban, ahogy a képviselő asszony is jelezte, igenis, a miniszter úrnak törvényes lehetősége van arra, hogy még a jelen befagyasztott állapotban is, ha a szükség úgy hozza, akkor ezen módosítson. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Dr. Hegedűs Mihály és Mécs Imre jelentkezik.) Jelentkezé s az utolsó pillanatban történt, kettő is, az egyiket jelezte a monitor, a másikat nem. Elsőként megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) :
