Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazás - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2008 végrehajtásához és a társadalmi folyamatok éppen az ügyészség kormá nytól való függetlenségének megerősítését indokolják. Vitatta továbbá, hogy bármiféle közvetlen összefüggés lenne a bűnözés elleni eredményes fellépés és az ügyészség alárendeltsége között. Tisztelt Ház! Az ügyészség kormány alá rendelésére nem öncélból és nem a kormány hatalmi igényeire tekintettel van szükség, hanem azért, mert az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bebizonyították, hogy a kormánynak az alkotmányban meghatározott feladataival kapcsolatos felelőssége és a feladatok végrehajtásához szüks éges eszközei között nincs meg a kellő összhang. (20.40) Ezt a rendszerváltozás utáni összes kormány felismerte, és megkísérelte a szükséges változtatásokat keresztülvinni. A kormány ugyanis az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelméért, a tö rvények végrehajtásának biztosításáért felelős, ugyanakkor e felelősségéhez nincs elegendő eszköze. A kormány például felelős a bűnözés elleni fellépés kormányzati feladatainak végrehajtásáért és központi irányításáért és az ennek érdekében kialakított bün tetőpolitika megvalósításáért. E büntetőpolitika érvényesítésére azonban a kormánynak csak korlátozott lehetőségei vannak, miután a bűnözés elleni fellépés súlypontját jelentő bírósági eljárásokra nincs semmilyen befolyása, hiszen még a vádat képviselő ügy észség is független a kormánytól. A büntetőpolitika érvényesítéséért fennálló alkotmányos felelősség megkövetelné, hogy a kormánynak lehetősége legyen az ügyészség vádemelési gyakorlatának a meghatározására. A büntetőpolitika érvényesítése akkor lehetne te ljes körű és hatékony, ha az a büntetőeljárás minden mozzanatában - beleértve a bírósági eljárást is - folyamatosan érvényesülhetne, természetesen a bíróság függetlenségének szigorú tiszteletben tartása mellett. Az ellenzéki állításokkal szemben sohasem mo ndtuk, hogy közvetlen összefüggés lenne a bűnözés visszaszorítása és az ügyészség kormány alá rendelése között. Ugyanakkor a kormány által kialakított büntetőpolitika hatékony érvényesítéséhez a már mondottak szerint az ügyészség kormányzati irányítására s zükség van. A büntetőpolitika eredményes érvényesítése pedig a bűnözés elleni fellépést is eredményesebbé teheti. Ilyen értelemben tehát a bűnözés elleni küzdelemnek és az ügyészség alkotmányos helyzetének összefüggése nem tagadható. A vitában az ellenzéki felszólalók figyelmen kívül hagyták azt az ellentmondást is, hogy egyrészt az ügyészség gyakorlatilag olyan alkotmányos pozícióban van, mintha önálló hatalmi ág lenne, holott ez a helyzet nem felel meg az ügyészség államszervezetben betöltött szerepének. Másrészt a legfőbb ügyész parlamentnek való felelőssége tartalmilag politikai felelősség, ugyanakkor a legfőbb ügyész - mint minden ügyész - a törvény szerint köteles a politikai tevékenységtől tartózkodni. Ezek az ellentmondások a hatályos alkotmányi szab ályozás keretein belül nem oldhatók fel, erre megoldás csak az ügyészség kormány alá rendelése lehet. Tisztelt Ház! Az MSZP és az SZDSZ egy év alatt eljutott az ügyészség kormány alá helyezésének igenlésétől annak teljes tagadásáig, olyan mértékben, hogy a javaslatokhoz egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. A javaslatokhoz egyébként három módosító indítvány érkezett, dr. Boda Ilona, Balczó Zoltán nyújtottak be képviselői módosító javaslatot, illetve az alkotmányügyi bizottság nyújtott be indítvány t. A rövidség kedvéért csak megemlítem, hogy dr. Boda Ilona javaslatát támogatjuk, Balczó képviselő úr most jelzi, hogy visszavonta az indítványát, ezért erre nem térek ki, valamint a bizottsági módosító javaslatot is támogatjuk. Összefoglalva megállapítha tó, hogy a vita során nem a javaslatok szakmai színvonalával kapcsolatban merültek fel aggályok az ellenzék részéről, hiszen nem is vitathatták a legfőbb ügyész úrnak a javaslatok magas szakmai színvonalát kiemelő véleményét. Az ellenzék is elismerte, hogy a maga logikájában korrekt és szakmailag tisztességes törvényelőkészítés eredménye a benyújtott törvényjavaslatcsomag. A kormány elképzelését hatalmi megfontolásaik szerint vitatták, és érveik is ehhez igazodtak.