Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságok tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELETI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
1977 Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságok tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes fontos tiszt ségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságok tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. (Folyamatos zaj.) Megkérem, hogy egy kicsit csendesebben menjenek a házbizottságra! (Derülts ég.) A nemzetbiztonsági bizottság önálló indítványát H/1060. számon kapták kézhez. Megadom a szót Keleti György képviselő úrnak, a nemzetbiztonsági bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának. Tessék, képviselő úr! Az öné a szó. (Keleti György nincs a teremben.) (18.00) Megkérdezem a nemzetbiztonsági bizottság tagjait... (Közbeszólás: Megérkezett!) Keleti elnök úr megérkezett. Megadom önnek a szót, tisztelt képviselő úr. Tessék, öné a szó! KELETI GYÖRGY , a nemzetbiztonsági bizottság elnö ke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindenki előtt ismeretes, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságok tagjainak mandátuma április 1 5én lejár. A törvény lehetővé teszi maximum kétéves időtartamra e mandátum meghosszabbítását, de tekintettel arra, hogy a törvény hatálya a jövő év június 30án lejár, ezért a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a törvényben biztosított jogánál fogva ja vasolja a határozatban megnevezett öt bíró mandátumának újbóli meghosszabbítását a törvény hatályának végső határidejéig, vagyis 2000. június 30áig. A törvény úgy szól, hogy az átvilágítást legalább két bizottságban kell elvégezni, és ebben a bizottságban háromhárom átvilágítóbírónak kell végeznie a munkáját. Joggal vetődhet fel tehát az a kérdés, hogy a nemzetbiztonsági bizottság mint illetékes bizottság miért csupán öt bírót javasol mandátumhoz juttatni, illetőleg miért nem több bíró megbízatására tesz javaslatot. Ennek az a magyarázata, hogy az átvilágítóbírák soros elnökétől kértünk egy olyan véleményt, hogy az öt bíró el tudjae látni rotációs rendszerben a két bizottság munkájában az átvilágítási feladatokat. Ők ezt elvállalták, hiszen ha most egy ha todik bíró keresésére kerülne sor, az hosszabb időt venne igénybe, ugyanis a Fidesz, az MDF és a Kisgazdapárt csupán három héttel ezelőtt volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a mandátumuk, megbízatásuk meghosszabbításához hozzájárulnak. Ezért kérem a tisz telt parlamentet arra, hogy szíveskedjenek a bizottsági önálló indítványt elfogadni, hogy 15étől tovább folytathassák az átvilágítóbírák a munkájukat, és a törvényben meghatározott személyi kört a jövő év közepéig, azaz 2000. június 30áig át tudják világ ítani, és az ebben a törvényben meghatározott munkájukat el tudják végezni. Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy a bizottság beadott egy törvénymódosítást is, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek erre a törvénymódosításra is f igyelemmel lenni - nyilván ezt nem a mai napon tudjuk eldönteni. Ennek a törvénymódosításnak az a lényege, hogy az átvilágítóbírák a törvényben meghatározott köztisztviselői alap kilencszeres szorzója szerinti illetményben részesülnek. Tekintettel arra, ho gy az általános bírók, vagyis a nem átvilágító, hanem az igazságszolgáltatás területén dolgozó bírák illetménye az elmúlt években ehhez képest jelentősen megemelkedett, a bizottság javasolja, hogy a kilencszeres szorzó helyett tízszeres szorzó kerüljön alk almazásra. Azért kérem önöket, hogy erről a törvényjavaslatról ne feledkezzenek el, mivel költségvetésről van szó, és így visszamenőlegesség nem érvényesíthető. Tehát amennyiben a parlament a törvénymódosítást elfogadja, csak attól kezdve
