Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Dr. Soós Győző (MSZP) - az egészségügyi miniszterhez - "A dialízis és a privatizáció Magyarországon" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
1959 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter úr válaszol. Miniszter úr, önt illeti a szó. DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! A sok kérdést én a befejezésemmel kezdeném. Érthetetlen számomra, hogy hogyan lehet egy magáncég érdekében szót emelni úgy, hogy az ellátott kétharmad nyi beteget riogatjuk megalapozatlanul (Taps a kormánypártok soraiból.) , mert a képviselő úr azt mondta ki, hogy a többi cég szakmailag megalapozatlanul, veszélyeztetve kezeli a művesekezelésre szorultakat. A magyar dialízisprogram 3 milliárd forinttal és nagyon szűk kapacitással indult el. Ez a kapacitás évről évre nőtt, és jelen pillanatban az európai középmezőnyhöz tartozik mind kapacitásban, mind minőségben. Jelen pillanatban 3 ezer beteget kezel a Magyar Műveseszolgálat, az állomások száma kétségtelenü l a 60at közelíti. Minden dialízisállomás technikáját a vesebetegekért felelős szakmai csoport minősítette, és a kezelési irányelveket publikálta. Az újrafelhasználás megengedett nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is. Az kétségtelen, hogy lehetne javítani a vesebetegeink sorsán, ha a transzplantáció sokkal inkább elterjedt lenne, a donorszolgáltatás pedig ennél jobb. A 1999. évi költségvetés növekménye és annak felhasználása - még úgy is, hogy most már az Eritropoetint tartalmazza a kezelésre való felhasználás, erre egy válaszomban utaltam - a legutolsó adatok szerint időarányos, nem látjuk kockázatosnak az év második felét. Tény az, hogy a reálértéknövekedés, ami 24 százalék volt a legutóbbi időben, meghaladta azt, ami az OEP általános költségvet ésének növekménye, és meghaladta a becsült betegségnövekedést is. Az amortizációt kétségtelenül csak szűkebben tartalmazza, mint korábban. Az indításkor az első két évben 200 százalékos haszonnal dolgoztak a műveseszolgáltatások. Az ön által preferált int ézmény 10 milliárdot fordított be, és számításaink szerint - amit majd átadok - 10 milliárdot vett ki eddig a rendszerből. Kétségtelen, hogy a jövő évben - mivel most már egyensúly van a költségek és a befektetések között, és egy magáncég profitot is szere tne elérni - az amortizáció beépítése mindenképpen meggondolandó. Azt gondolom, hogy az egyharmadnyi részesedés az eddig kifizetett értékből a cég befektetéseit tükrözi. Egyetlen céget sem szeretnénk kitüntetett helyzetbe hozni - hátrányba sem , akik a ma gyar vesebetegeket ellátják. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Megkérdezem Soós Győző képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszteri választ. Öné a szó, képviselő úr. DR. SOÓ S GYŐZŐ (MSZP) : Tisztelt Miniszter Úr! Ahelyett, hogy korrekt választ adott volna, vádaskodott. (Zaj, moraj a Fidesz soraiban.) Kérnék egy kis csendet! Hogy én miért emelek szót egy magáncég érdekében? Mindössze azért, mert a választókerületemben ez a magá ncég több mint 300 beteget nagyon magas színvonalon lát el, BorsodAbaújZemplén megyében, Miskolcon és két másik városban, Ózdon és Sátoraljaújhelyen magas színvonalú betegellátást valósít meg - ez a magáncég érdeke. Ami pedig azt illeti, hogy valamelyik céget elmarasztaltam volna, igen, dr. Fazekas Sándor képviselőtársam egy korábbi interpellációban már ezt megtette, meg is kapta rá a választ. Igen, elmarasztaltam, az OEPnél büntető feljelentés is folyik éppen ebben az ügyben. Azt hiszem, miniszter úr, h a arra válaszolt volna, hogy hogyan lehet olyan levelet írni egy magáncégnek, amely itt van nálam, és ha nem emlékszik rá, szívesen megmutatom az interpelláció után önnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ami arról szól...
