Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP):
20 bekezdésével nem ellentétes, hiszen ez a kilencedik év már, hogy nem a Házszabály szabályozza az Országgyűlés munkarendjét, hanem a házbizottság, illetőleg házbizottsági egyetértés hiányában az Országg yűlés. Kérem azt a támogatást, amely érdemi együttműködést jelentene mindannyiunknak abban, hogy sokkal magasabb szakmai színvonalon lássuk el a munkánkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napiren d előtti felszólalásra jelentkezett ifjabb Hegedűs Lóránt frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. Megadom a szót. IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr a napirend előtti felszólalásában kitért a rra, hogy Magyarország jövőre ünnepli a kereszténység felvételének és állami létének ezeréves évfordulóját. Ez Isten előtti és önmagunk előtti döntő, rendkívüli alkalom arra, hogy majdan számot adjunk arról, hogyan őriztük meg őseinktől nyert értékeinket, s miképpen gyarapítottuk azokat, mennyiben lettünk többek, s természetesen arról is számot kell adnunk, mennyivel lettünk kevesebben. A Magyar Igazság és Élet Pártja javasolja: 2000ben legyen népszámlálás Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivataltól nyert információnk szerint ezt a népszámlálást a kormány 2001re tervezi, de szerintünk semmi nem indokolja, hogy szakítsunk több évtizedes gyakorlatunkkal, miszerint mindig az évtized végén, illetőleg most ráadásul az évszázad és az évezred fordulóján ta rthassuk meg a népszámlálást. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya szerint gazdasági megszorító intézkedésekkel a születések akadályoztatása népirtásnak minősül. Mi ilyen népirtó intézkedésnek tartjuk a Bokroscsomagot, mint ahogyan az is volt. Ü nnepi hangulatunk közepette, vagy annak ellenére is szembesüljünk azzal, hogy mintegy háromnegyed millió magyar állampolgárral lettünk kevesebben az elmúlt két évtizedben. Vegye számba az ezeréves, Trianonban és 1947ben Párizsban megcsonkolt, a nemzetnyom orító intézkedések közepette tizedelt magyar állam minden egyes állampolgárát! Természetesen nemcsak azokat, akik magukat magyarnak vallják, hanem nemzetiségi honfitársainkat is. Ez annál is fontosabb, mivel az önkormányzati kisebbségi választások tapaszta lataiból okulva a magyarországi kisebbségek is igénylik, hogy legyen egy megbízható, pontos regisztráció, kimutatás a nemzetiségek létszámáról. A napokban kezünkbe került egy rendkívül furcsa kimutatás a New Yorki World Almanachból, amely a magyarországi nemzetiségi arányt százalékosan mutatja ki. Miközben a Központi Statisztikai Hivataltól nyert kimutatás szerint 1990ben a magyarság aránya Magyarországon 97,8 százalék volt, a szlovák, a román, a horvát kisebbségeké 0,10,10,1 százalék, a német 0,3 száza lék, a cigány 1,4 százalék, és egyéb kategóriába soroltak 0,2 százalékot, addig ebben a kimutatásban, amely '95ös adatra hivatkozik, a magyarság aránya 89,9 százalék, a cigányságé 4 százalék, a németségé 2,6 százalék, a szerbeké 2 százalék, a szlovákoké 0 ,8 százalék, a románoké 0,7 százalék. Elképzelhetőe vajon ilyen mértékű nemzetiségi arányváltozás öt éven belül? Nyilvánvalóan nem, még abban az esetben sem, ha figyelembe vesszük, hogy a cigány etnikum körében a népesség szaporulata figyelhető meg, szemb en a többi nemzetrésszel, illetve a többi nemzetiséggel. De különösképpen meglepő a németség és a szerbség növekedése, amely mintegy különleges népességrobbanást feltételezne Magyarországon. Arra kérjük a tisztelt kormányt, vizsgálja ki, hogy ezek az adato k hogyan jelenhettek meg, hiszen ebben a tekintélyes statisztikai évkönyvben nem közölnek olyan adatokat, amelyek ne a megfelelő ország hivatalos adatközlésére hivatkoznának. A nemzetiségi regisztrációval kapcsolatosan még meg kell említenünk, hogy noha gy akran vádolták a Magyar Igazság és Élet Pártját azzal, hogy nem kívánja figyelembe venni azt az alkotmányos alapelvet, miszerint egy kisebbség - és egy kisebbségi ember - akkor tekinthető kisebbségnek, ha lelkiismereti szabadságával élve annak vallja magát , ellenben azonban a mai
