Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 12 (61. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1743 Isten engem úgy segéljen! (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérem dr. Harmathy Attila alkotmánybíró urat, írja alá az esküo kmányt, ebben Juhászné Lévai Katalin jegyző asszony lesz segítségére. (Megtörténik. - Dr. Harmathy Attila alkotmánybírónak elsőként gratulálnak: Orbán Viktor, dr. Szájer József, dr. Bánk Attila, dr. Kovács László, dr. Pálinkás József, Kuncze Gábor, Csurka István, dr. Dávid Ibolya, Juhászné Lévai Katalin.) Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében Harmathy Attila alkotmánybíró úrnak új megbízatásához sok sikert és eredményes munkát kívánjak. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr. Megadom a szót a miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Országgy űlés! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Először is engedjék meg, hogy a kormány nevében kifejezzem a köszönetemet valamennyi parlamenti pártnak azért az egységért, amelyet a balkáni válság kérdésében tanúsítanak. Szeretném megköszönni, hogy valamennyi parlament i párt kivétel nélkül támogatja a kormány és a NATO erőfeszítéseit a koszovói válság megoldásának ügyében. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Önök is tudják, hogy nem sok ország mondhatja el ezt magáról a térségben. A koszovói katonai konfliktus továbbter jed különböző európai országok parlamentjeiben és kormányaiban, komoly belpolitikai válságokat előidézve ezzel sok helyütt. Úgy látom, hogy minket, magyarokat mintha összetartana az az érzés, hogy bár a villám igen közel csapott le, mégis egyfajta összefog ással elkerülhetjük ennek kellemetlen következményeit. Tehát még egyszer, hölgyeim és uraim, a kormány nevében köszönöm az eddigi közreműködésüket. Miért fontos, hogy ismét néhány szóban tájékoztassam önöket a jugoszláviai NATOhadműveletekről? Azért szüks éges ismét szólni a Ház falai között erről a kérdésről, mert Magyarország, de nem csak Magyarország, Csehország és Lengyelország polgárai is, bár még csak néhány hete tagjai a NATOnak, máris úgy érezik, hogy nagyon nehéz katonai helyzetbe kerültek. Különö sen hazánkban érzik sokan magukat úgy, mint a hideg vízbe dobott gyermek. Ezért úgy gondolom, a Háznak kötelessége ilyen körülmények között, hogy ennek a valóban kényes és sokoldalú nemzetközi helyzetnek néhány összefüggését ismét megvitassa. Először is, t isztelt hölgyeim és uraim, tisztelt elnök úr, fontosnak tartom, hogy mindannyian megértsük: a NATO továbbra sem vár tőlünk fegyveres részvételt, minden valószínűség szerint azért, mert a NATO sem érdekelt abban, hogy Magyarország lakosságát és a térség sta bilitását valamifajta háborús konfliktusnak tegye ki. Ugyanakkor Magyarország természetesen egyetért szövetségeseinek és ezáltal Európának a céljaival. Sőt nekünk, magyaroknak talán még fontosabb a béke helyreállítása, hiszen nekünk testvéreink élnek Jugos zláviában. Éppen ezért utólag is helyesnek érzem azt, hogy a parlament úgy döntött, átengedjük a légterünket és a repülőtereinket a hadműveletek sikeres lebonyolítása érdekében. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy magyar orvoscsoport indul a menekült ek megsegítésére. A parancstól számított hatodik napon belül bevetésre kész lesz ez az orvoscsoport, amelyet Albániában vagy Macedóniában létrehozott menekülttáborokba vezényelnek. Ha a katonai akciók véget értek, és ezzel az összes érdekelt fél egyetért, akkor az is elképzelhető, hogy egy műszaki alegységet küldünk majd Macedóniába.