Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
151 A javasl at részletesen foglalkozik a leltárhiány szabályozásával, különös tekintettel arra, hogy a hatályos jog e kérdésben sok esetben az objektív felelősség határa felé közelít, ami a demokratikus jogrendszerekben kárfelelősség megállapítására alapot nem szolgál tathat. A javaslat figyelembe veszi elsődlegesen, hogy a leltárfelelősséget csak szigorú alakszerűségek betartásával lehessen érvényesíteni. 2. A leltári készlethez a felelős dolgozókon kívül sokszor szép számmal olyan dolgozók, illetve személyek is hozzáf érhetnek, akiket csak bizonyított vétkesség esetén lehet ezért felelősségre vonni. 3. Olyan lehetőségeket vesz számba, ahol elképzelhető, hogy a leltárhiány olyan időszakban keletkezett, amikor a felelős e munkakörében még nem dolgozott. 4. A készletet töb ben kezelik, de az eddigi jogszabályok nem engedték az egyetemleges felelősség alóli mentesítést. Ehhez képest a javaslat 170/A. §ának (1) bekezdése és a B. pont (1) bekezdése igen szigorú alakszerűségekhez köti a leltárhiányfelelősségi megállapodást. A 170. § (2) bekezdése biztosítja a külső hozzáférés lehetősége esetén a felelős munkavállaló jogait, amikor így szól: "Ha a leltári készletet a leltárért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárfelelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárh iányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen. A leltárhiányért való felelősség csak azzal a munkaválla lóval szemben érvényesíthető, aki a leltáridőszaknak legalább a felében az adott munkahelyen dolgozott". A 170/B. § (2) bekezdése lehetőséget ad - nagyon helyesen - a munkáltató csoportos leltárfelelősségének megállapítására és e felelősség munkavállalók k özötti megosztására. Tisztelt Országgyűlés! Külön szeretnék foglalkozni egy módosító javaslattal, melyet a Magyar Demokrata Fórum nyújtott be, és amely érinti az előterjesztés 15. §át, illetve a munka törvénykönyve 117. § (4) bekezdését. Ezzel kapcsolatos an szeretném emlékeztetni az igen tisztelt Országgyűlést arra a tragédiára, amely nem olyan régen történt Deutschlandsbergben, Ausztriában. Nekünk az az álláspontunk, ellentétben a javaslattal, amely a munka- és pihenőidőt kollektív szerződésre bízná, hogy célszerű lenne, ha a mindenkori állam, kormány - mindegy, hogy milyen szintű - jogszabállyal rendezné a pihenőidőt és a munkaidőt, hisz ilyen tragikus balesetek megakadályozásának nemcsak a tárgyi, hanem a személyi feltételeit is biztosítani kell. A tiszt elt Országgyűlés és a közvélemény előtt is ismeretes, hogy ennek a tragédiának döntően az is a tanulsága, hogy ma Magyarországon kik, milyen formában szervezhetnek ilyen utakat, milyen feltételrendszert biztosítanak, és milyen felelősségi rendszer van. Kér em a tisztelt Országgyűlést és képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosító javaslatunkat legalábbis elvben próbálják támogatni. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat alapvető rendelkezései véleményünk szerint a munkavállalók fokozottabb munkajogi védelmének szem előtt tartásával és az összes érintett jogszabály értelmezésének szellemében fogantak, ezért a Magyar Demokrata Fórum az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja és azt támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELN ÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Fenyvessy Zoltánnak, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátom, egyetértünk azzal, hogy felül kell vizsgálni a munka törvénykönyvét, mégpedig nem csupán azért, mert az Alkotmánybíróság döntése erre kötelezi a parlamentet és a kormányt, hanem a megalkotása óta eltelt hat és fél év gyakorlati tapasztalata alapján is. Hog y az Alkotmánybíróság által kötelezővé tett módosításokon túl egyéb fontos, lényegi változtatásokat is most kelle megtenni vagy a későbbre ígért átfogó rendezésben, az már más kérdés. Az emberek életének legalapvetőbb szabályozói közé tartoznak a munkavis zonyukkal kapcsolatos
