Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
1450 ezért, mondjuk, két nemzetiszínházteknőnyi pénzt nem adunk oda azért, hogy rendbe hozzuk ezt a kérdést! A másik dolog az - é s tisztelt Szűrös Mátyás, aki nincs itt, meg mások, azt mondták , hogy nem időszerű ez a dolog. Dehogynem! Éppen hogy időszerű, most van itt ennek az ideje! Akkor, amikor az ország gazdaságát stabilizálni kellett, akkor, amikor a demokratikus államéletet kellett megteremteni, akkor valóban nem volt erre energia. De most, amikor gazdaságilag stabilizálódtunk, amikor reményeink szerint fölfelé ívelő pályára megy a magyar gazdaság, ebben az esetben, és akkor, amikor a NATO teljes jogú tagjai lettünk és a NATO védernyője alatt vagyunk, akkor tudjuk ezeket az átalakításokat felelősen megtenni, akkor vállalhatjuk az átalakulás felelősségét a tranziens helyzet összes problémájáért. Most van időnk az átállást megtenni, és nem egyik napról a másikra követeljük vagy kérjük ezt, hanem azt javasoljuk, hogy négy év alatt történjen meg az átállás fokozatosan. Növelni kell a szerződéses katonák számát, vonzóbb kiképzést kell biztosítani, vonzóbb körülményeket kell teremteni a hadseregben, meleg vizet kell biztosítani a mos akodáshoz - bocsánat, hogy ilyen prózaian mondom , biztosítani kell a kulturált körülményeket, lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok egy része önként bevonulhasson katonának. Én is ismerek fiatalokat, akik elmennének. Tessék ezt megkezdeni, tessék az egész átépítést megkezdeni! Tessék koncepciót kidolgozni erre, és tessék kiszámítani, hogy mibe kerül az, ha mi évente 30 ezer fiatalt olyan rétegekből kényszerítünk a hadseregbe, akik az élet más területén sokkal hasznosabbak lennének. Most van itt az ideje an nak, hogy ezt megtegyük, most van lehetőségünk arra, hogy lépjünk ebben a kérdésben, hiszen egy olyan időkapu nyílt meg a magyar történelemben, amikor kivételes módon együtt áll a közösség és az egyén érdeke, amikor a nemzet biztonságának a kérdése, a honv édelem érdeke, a hadsereg továbbfejlesztésének az érdeke találkozik a magyar állampolgárok, a fiatal emberek emberi jogai érvényesítésének érdekével és annak maradéktalan biztosításával. Mind a két érdek, amely most találkozik, a nemzet alapvető érdekei kö zé tartozik. Ezért tartom rendkívül fontosnak ezt a kérdést, ezért tartom fontosnak, hogy ebben döntést hozzunk, és szükségszerűnek tartom, hogy ezt megtárgyaljuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen , képviselő úr. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Lányi Zsolt képviselő úr, bizottsági elnök úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó! LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Rosszul nyomkodtam ezt a gombot, ma már többször akartam szólni, csak a technikával még problémáim vannak. Először is Fodor képviselőtársam egy megjegyzésére szeretnék reagálni. Ő azt mondta, hogy a sorkötelezettség, a sorozás a tömeghadseregek hagyományos módszer e, és hogy általában ez a diktatórikus államokra jellemző. Remélem, a tizenkét NATOországot, ahol sorozás van, nem tartja mindegyiket diktatórikus államnak a képviselő úr, csak ezek egy részét. Mécs képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban, akivel min t ellenzéki képviselő négy évig együtt ültem - ő volt az elnök és én az ellenzéki , 106 módosító indítványt adtam be azzal kapcsolatban, hogy próbáljuk beletenni ebbe a rossz, liberális honvédségi törvénybe a nevelés kérdését. Mert ötvenéves internacional izmus után ráfért volna, hogy elkezdjük nevelni legalább katonakorban az embereket, mert nem tudták szegények, hogy mit tegyenek! (Zúgolódás, közbekiabálások az ellenzék padsoraiból.) Nagyon jó lenne, ha ez eszébe jutna Mécs Imre úrnak, amikor azt mondja, hogy mindenki megszavazta, és az volt benne a lényeg, hogy ne legyen benne nevelés, a katonaságnál ne neveljék az embereket. (Közbeszólások: Nem igaz! Nem erről volt szó!)
