Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP):
1447 Az elmúlt hetekben mind az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, mind a különböző televíziós csatornák által megszervezett vitafórumok napirendjén szerepelt a kötelező s orkatonai szolgálat eltörlésével kapcsolatos képviselői kezdeményezés. Ennek, remélhetőleg, zárómozzanatát képezi a mai politikai vitanap. Miért gondolom úgy, hogy sem a téma felvetése, sem annak időzítése nem aktuális a magyar törvényhozás, de megkockázta tom a magyar társadalom előtt sem? Hazánkban a rendszerváltozást követően egy hosszú és esetenként talán nem is kellően megalapozott átszervezési, átalakítási folyamat eredményeként stabilizálódott a honvédség szervezete, annak nagyságrendje. A civil kontr ollt megtestesítő egyik államhatalmi szerv, az Országgyűlés határozataiban megszabta kereteit a honvédség személyi állománya összetételének, majd az elmúlt év végén a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről szóló határozatában megjel ölte az ország katonai védelmével szemben támasztott alapvető követelményeket. Úgy vélem, hogy a Magyar Honvédség kialakított haderőstruktúrája össznemzeti érdeket szolgál, hazánk biztonságát, függetlenségének szavatolását szolgálja. Ezen haderőstruktúra m egváltoztatása csak össznemzeti konszenzuson alapulhat, hiszen az ország valamennyi állampolgárának biztonságát befolyásolhatja annak módosítása. Kétségtelenül jól szolgálja a pártpolitikai érdekeket az a megközelítés, ahogyan elsősorban a szabaddemokrata ellenzék részéről ezt a kérdést kezelik. Mindazok, akik valamilyen módon közvetlen kapcsolatba kerültek a honvédelemmel, és főleg azok a képviselőtársaim, akiknek a korábbi kormányzati ciklusban az Országgyűlés honvédelmi bizottságában betöltött funkciójuk alapján mélyebb rálátásuk volt a Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, jól tudják, hogy egy ország haderőstruktúrájának átalakítása igen meggondolt, előkészített, megfelelő társadalmi és gazdasági alapokat, kidolgozott katonai elveket és hosszabb át meneti folyamatot igényel. A Magyar Honvédség kizárólagos önkéntes és hivatásos állományú katonákkal való feltöltése, mint azt a honvédelmi miniszter úr a bevezető előadásában a laikusok számára is érthetően és szakmailag megalapozottan felvázolta, egy oly an fejlődési folyamat eredményeként valósítható csak meg, amely összhangban van a kormány programjában is felvázolt átfogó haderőreformmal, a Magyar Honvédség fejlesztése hosszú távú irányainak meghatározására hozott országgyűlési határozattal, és végül, d e nem utolsósorban hazánk biztonságának mindenkori szavatolásával. Mindezen követelményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha az ország honvédelmének biztosításáért felelős kormány nem enged populista törekvéseknek, hanem a programjában felvázoltaknak megf elelően következetes, valós reformtartalommal bíró és az ország gazdasági lehetőségeit is maximálisan figyelembe vevő döntéseket hoz a hadseregre vagy annak személyi állományára vonatkozóan. Ugyanakkor arra is szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy képvi selőtársaim helyesen mutattak rá a sorkatonai szolgálatkötelezettség egyéb összetevőjére is, így a fiatalság hazafias nevelésében, a hazaszeretetben, a nemzet védelmében betöltött szerepére egyaránt. Magam és a Kisgazdapárt frakciója nevében határozottan k ijelentem, hogy a hadsereg szerkezetének bármilyen változtatása csak olyan irányban léphető meg, amely hazánk biztonságát erősíti és elősegíti. Úgy gondolom, hogy a tisztán önkéntes haderő létrehozása nem kizárólag a fejlett demokráciák meglétének függvény e, legalább ilyen fontosságú e területen az össztársadalmi közakarat, a gazdasági előfeltételek mindenkori megléte, a hadsereg stabilitásának fenntartása. (12.20) Emlékeztetnem kell önöket Churchill egy kijelentésére, aki a brit hadsereg átszervezésével ka pcsolatban már a negyvenes években elmondta: a megbontott hadsereg egysége csak fáradságos munkával állítható helyre, az elkapkodott átalakítások hatása évtizedekben mérhető, és mindez az ország katonai biztonságának meggyengülését idézheti elő.