Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
145 önálló törvényi szabályozáshoz hasonló önálló közalkalmazotti kódex és önálló köztisztviselői kódex megalkotását. Mindaddig, amíg az Mt., valamint a közalkalmazottak és köztisztviselők jogállására vonatkozó törvények egymástól minden téren elválasztást nem nyernek, a jogalkalmazók, de a társadalom minden polgára számára az egymással sok átfedést, de sok ellentmondást tartalmazó fenti három jogterület törvényi rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása számos területen jogbizonytalanságot eredményez. Mindezeket egybevetve úgy ítéljük, hogy a T/626. szám alatt előterjesztett törvényjavaslat nagyobb részben a 4/1998. számú ABhatározat végrehajtásának felel meg, és csak kisebb részben követi az 1992. év óta kialakult munkajogi jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy véljük ugyanis, hogy amennyiben a T/626. számú törvényjavaslat valóban az 1992. július 1. óta kialakult tapasztalatokat képezi le a törvényi szabályozás szintjén, sokkal bátrabban, sokkal határozottabban kellett volna hozzányúlni az egyes törvényi rendelkezések felülvizsgálatához. Mire gondolunk itt? Gondolunk itt például arra, hogy - szemben más frakciók álláspontjával - a mi álláspon tunk az, hogy egyes szakszervezeti jogosítványok indokolatlan mértékben megkötik a munkaadók kezét. Elfogadhatatlannak tartjuk például a továbbiakra nézve az orvosi igazolás nélkül igénybe vehető betegállomány lehetőségét. Túlzottan merevnek ítéljük meg a jelen Mt.beli szabályozást, például a munkaidő beosztása vonatkozásában. A munkaadók költségét ugyanis jelentősen növeli, hogy a napi 8 órás munkaidőt, ha a kollektív szerződésben nem sikerül külön megállapodni a szakszervezetekkel, két hónap átlagában ke ll teljesíteni. Ugyanakkor üdvözöljük a T/626. számú törvényjavaslat 15., 16. §át, amely a folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidőkeretének egyszerűsítésére irányuló szabályozást teremt, illetve lehetőséget ad a speciális munkakörülm ények között munkát végző munkavállalók részére kollektív szerződés megkötésére, az egyéni munkavégzési körülményeik körültekintőbb figyelembevétele mellett. Ugyanígy üdvözöljük azt is, hogy a tervezet 28. §a lehetőséget teremt az egészségügyi ágazat eddi g is sok problémát jelentő ügyeleti rendszerének átfogó újraszabályozására egy ágazati miniszteri rendelet útján. Nem osztjuk egyes frakciók aggodalmát a tekintetben, hogy a törvénytervezet egyes módosító rendelkezései ellentétesek a munkavállalók védelmér ől szóló nemzetközi egyezményekkel. Nem osztjuk azon érdekképviseleti szervek véleményét sem, hogy a jelen törvénytervezet tovább rontja a dolgozók amúgy is hátrányos helyzetét, tovább rontja a dolgozók kiszolgáltatottságát. A mi határozott álláspontunk az , hogy a tervezet 2. §a egyértelmű eligazítást ad arra nézve, hogy csak olyan munkáltatónál veheti át az üzemi tanács a szakszervezeti jogosítványokat, ahol nincs szakszervezeti érdekképviselet, és ezen munkáltatónál is csak korlátozott körben köthet üzem i megállapodást a munkáltatóval olyan kérdésekben, amelyek a törvényi szabályozásnál kedvezőbbek lehetnek az adott munkahely munkavállalóira nézve. Jelen törvényjavaslat 2. §a ezért meggyőződésünk szerint nem rontja, hanem tovább növeli az üzemi tanácsi j ogosítványok szélesítésével a munkavállalók érdekvédelmét, valamint az üzemi megállapodások üzemi tanács általi megkötésének lehetősége módot ad arra, hogy a munkáltatónál felmerülő speciális kérdések a munkavállalókra nézve akkor is szabályozást nyerjenek , ha és amennyiben a munkáltatónál szakszervezet nem működik. Megjegyezzük idevonatkozóan azt is, hogy a helyi üzemi tanácsok az ágazati szakszervezeteknél nyilvánvalóan jobban ismerik a helyi munkavégzés, illetve munkafeltételek speciális körülményeit. Íg y már csak ezen okból is az üzemi tanácsok munkajogi jogosítványainak kiterjesztése semmiképpen sem sérti sem a participáció, sem az érdekképviselet elveit. A szakszervezetek feladatát illetően úgy ítéljük meg, hogy a szakszervezetek feladata elsősorban az érdekvédelem. Tisztségviselői az érdekvédelmi feladataik ellátása érdekében részesülnek munkaidőkedvezményben. A fel nem használt munkaidőkedvezmény munkáltató általi kötelező
