Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - JUHÁSZ FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1420 valamennyiünk közös feladata és felelőssége, hogy erős, ütőképes, a NATO szervezeteivel együttműködni képes haderő jöjjön létre. Gy akorlatilag ez a Szocialista Párt álláspontja is. Azaz miközben azt mondom, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének kezdeményezésével egyetértünk, aközben azt is mondom és állítom, hogy a sorkatonai szolgálat eltörlését nem célként fogalmazzuk meg, hanem kö vetkezményként. Azt mondjuk, ez csak akkor valósítható meg, ha kialakul egy erős, önkéntes haderő, amely megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket közösen vállaltunk. Ennek eredményeképpen természetesen kialakulhat az, amit valamennyien szeretnénk. A sor katonai szolgálat aktuális és távlati kérdéseiről nyolc pontban szeretnék szólni, de mielőtt ezt megteszem, kikerülhetetlen, hogy néhány, a haderő szervezésével kapcsolatos elméleti kérdést is felvessek. Egyszerűen azért, hogy a bennünket figyelők is tudjá k, körülbelül miről van szó. Természetesen nem gondolom magamról azt, hogy hozzáértő lennék, sőt mi több, azt sem gondolom, hogy feltétlenül szakértő, éppen ezért szakirodalmat tanulmányoztam át én is. A haderőszervezésnek Európában ma háromféle rendszere van: az úgynevezett keretrendszerű, a másik a milicrendszerű, a harmadik pedig az önkéntes haderő. Magyarországon ma keretrendszerű haderő működik, ami azt jelenti, hogy bizonyos csapatok fel vannak töltve, mások nem, amelyeket később a különböző események a szükséghelyzetben feltöltenek. Mindegyiknek megvan a maga előnye, mindegyiknek megvan a maga hátránya, éppen ezért e pillanatban azt mondani itt és most, hogy ez elavult, holnaptól az a jó, nem lehet. Véleményem és álláspontom szerint egyikről áttérni a másikra gyakorlatilag csak egy folyamat eredményképpen lehet, de erre a folyamatra, tisztelt képviselőtársaim, kedves vendégeink, fel kell készülni. A keretrendszerű haderőnek melyek a fő jellemzői? Békeállományokkal is képesek harci feladatok megoldására , hadiállományra való feltöltésük mozgósítás útján gyorsan végrehajtható. Kiegészítésük az általános hadkötelezettség alapján történik. Állományuk tényleges és nem tényleges állományra tagolható. Kiképzik a sorköteles korosztályokat, leszerelik a kiszolgál t katonákat, rendszeresen foglalkoznak tartalékos kiképzéssel - sok előnye van. Békében is meglévő keret, könnyen és gyorsan képes befogadni a bevonuló tartalékos állományt, s a vezetői állomány, ha csökkentett létszámban is, begyakorolt, és már a mozgósít ás kezdetén működőképes, és még sorolhatnám. A másik a milicrendszer, amely Európában egykét helyütt, illetve az Amerikai Egyesült Államokban működik, s lényege a következő: a keretrendszerhez hasonlóan a legtöbb esetben - de nem feltétlenül - az általáno s hadkötelezettségre épül. Lényege, hogy ebben a rendszerben békében csak kiképzés folyik, olyan szolgálati idővel, amennyi a kiképzéshez a legszükségesebb mértékben elegendő, de a haderő békelétszáma nem teszi lehetővé a sorállományból a harci egységek fe nntartását. Jellemzői még: béke- és hadi szervezetük azonos, a csapatokat csak a háború és a csapatgyakorlatok idején töltik fel, a kiegészítés az általános hadkötelezettség alapján történik. Előnye, hogy a kiképzés rövid, hátránya, hogy a tartalékosok ruh ázata, esetleg egyéni fegyverzete is ki van adva, s ez elég költséges. Az önkéntes haderőről nagyon sokan és sokat írtak - Stromfeld Aurél is, de nem szeretném idézni ezt , s a lényege az, hogy önként vállalható. Ez a lényege, és ami megkülönbözteti egyéb ként a zsoldos hadseregtől - sajnos nagyon sokan keverik a két fogalmat : az önkéntes haderő az adott ország állampolgáraiból áll fel, a zsoldos haderő nem feltétlenül - lásd idegenlégió. Az önkéntes haderőnek az a lényege, hogy ütőképes, begyakorlott, gy orsan használható, hogy jóval kisebb létszámú sereget kell fenntartani. Az önkéntesnek előnye továbbá az is, hogy hosszú távon jóval olcsóbb. De ahhoz, hogy elérjünk az önkéntes haderőhöz - amit mint következményt, még egyszer mondom, nagyon kívánatosnak t artanánk , bizonyos feltételeknek meg kell felelni.
