Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
1415 százalék. Ha alapvetően saját fegyveres erőre alapozza a vé delmét, akkor a GDP védelemre fordított aránya a 3 százalékot is tartósan meghaladja. Az önkéntes katonai szolgálat bevezetése lehetőségeinek értékelésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a NATOtagországoknak csak az egyharmada tért át az önkéntes katonai szolgálaton alapuló haderőre, és mindössze három tagállam folytatja az áttérést. A többi NATOtagállamban továbbra is előnyben részesítik az általános hadkötelezettségen alapuló, a sorkatonai szolgálati kötelezettséget is magában foglaló haderősz ervezési elvet, megfelelve a nemzeti sajátosságoknak, a gazdaságitársadalmi előfeltételeknek és természetesen figyelembe véve az egyén katonai szolgálathoz való viszonyát is. A honvéd vezérkar az önkéntes katonai szolgálat bevezetése lehetőségeinek vizsgá lata során megállapította a következőket: amennyiben a sorkatonai szolgálat eltörlésre kerül, úgy a jelenleg sorkatonákkal feltöltött egységek megfelelő számú önkéntes jelentkező hiányában működésképtelenné válnak, ezáltal hiányozni fognak a békehadrendből , mivel a honvédség hadra fogható katonai szervezeteit csupán a szerződéses állománnyal feltöltött egységek képeznék. Hiányozni fog a katonai objektumok fenntartásához, őrzésvédelmi feladatok ellátásához, a nagyobb méretű természeti katasztrófák következm ényének felszámolásához szükséges állomány is. A sorkatonai szolgálat akár időleges szüneteltetése esetén is zavarok keletkeznének a honvédség egészének működtetésében, egy behívási ciklus elmaradása esetén 9 hónapig a sorállomány 50 százaléka fog csak ren delkezésre állni, és csak 4 behívási ciklus után áll helyre az eredeti állapot. A több ciklusra terjedő szüneteltetés pedig nem biztosítja a megfelelő tartalékos képzést. A sorkatonai szolgálat teljes eltörlése és a kizárólag önkéntes haderőszervezet bevez etését követően nem fog képződni a háborús hadrendnek megfelelő létszámú tartalékos állomány, illetve tovább romlik a meglévő tartalékos állomány kiképzettségi szintje. A honvéd vezérkar szakértői az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének vizsgálata sorá n olyan következtetésre jutottak, hogy az általános hadkötelezettség részét képező szolgálatteljesítési, sorkatonai szolgálatkötelezettség akár időleges vagy teljes felfüggesztése hátrányosan hatna a honvédség hadrafoghatóságára, alkalmazási készségére, me gbénítaná annak működését. Ugyanakkor a haderő létszámának csökkenési tendenciáit figyelembe véve, illetve a kiképzendő sorállomány arányát a szükségletek oldaláról vizsgálva megállapítható, hogy az önkéntes katonai szolgálat bevezetése hosszú távon 1520 éven belül megkerülhetetlen. Az önkéntes katonai szolgálat hazai bevezetésének előnyei megegyeznek az európai és a NATOországok korábban már ismertetett tapasztalataival. A legfőbb előnyének az tűnik, hogy a katonai szolgálat teljesítése nem kényszerű teh er az állampolgároknak, azt önként, térítés ellenében vállalják. Az önkéntes haderőre történő átállás ugyanakkor további, már jelenleg is érzékelhető problémákat is előidéz. A hazai viszonyok között a katonai szakemberek a legfőbb veszélynek az alábbiakat tartják: Nem garantálható a megfelelő létszámban történő szolgálatvállalás az állampolgárok részéről. A szerződéses katonai szolgálatot vállalókkal kapcsolatos hazai tapasztalatok arra utalnak, hogy a szerződéses katonai szolgálat nem vonzó a potenciálisan érintettek részére. A honvédségi szervezetek a rendelkezésükre álló 5330 rendszeresített szerződéses helyet sem képesek betölteni, ugyanis jelenleg mindössze 4305 fő a meglévő szerződéses állomány, amely 80 százalékos feltöltöttséget jelent. A szerződéses állományba zömében olyanok jelentkeznek, akik képtelenek polgári munkaerőpiacon elhelyezkedni. Hasonlóképpen gondot jelent a meglévő szerződéses állomány magas fluktuációja, amely újbóli kiképzési igényeket jelent a katonai szervezetek részére. Még elegen dő számú szolgálatot vállaló esetén sem biztosítható a honvédség háborús szükségleteinek tartalékos állománya. Az is figyelembe veendő szempont, hogy az önkéntes katonai szolgálat bevezetése esetén a hadkiegészítési rendszer teljes egészét át kell alakítan i, amelynek rövid távon sem a pénzügyi, gazdasági, sem egyéb feltételei nem teremthetők meg. Az állampolgárok részére vonzóvá kell tenni
