Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - T. ASZTALOS ILDIKÓ
1389 (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tis ztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/758. számon benyújtott, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról már számos dolog elhangzott ebben a Házban. A gazdaság állami befolyásolásának piackonform eszközei köz ött fontos az állami megrendelések köre. Az ezért folyó verseny és az azt kísérő negatív jelenségek, mint például a korrupció, tették szükségessé az állami megrendelések jogi szabályozását. A több mint három éve életbe lépett közbeszerzési törvény megalkot ásának az volt a célja, hogy biztosítsuk a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, továbbá a verseny tisztaságát. Erről a törvényről már többen elmondták, hogy tulajdonképpen egy nagyon jó színvonalú törvén y módosítását kellett napirendre tűzni a három év tapasztalatait figyelembe véve. Ez a törvény a hazai vállalkozások versenyképességének javítását is szolgálja, hiszen a közbeszerzésekről szóló jogszabály már egy kis eltéréssel az EUnormákkal is harmonizá l. Engedjék meg, képviselőtársaim - annál is inkább, mert kicsit késői már az idő, és tulajdonképpen nagyon sokan, sokszor elmondtuk már szinte ugyanazokat a dolgokat , hogy most az előző képviselőtársam által elmondottakhoz csatlakozva a kis- és középvál lalkozások oldaláról próbáljam ezt a törvényt szemlélni. Az EUban meglévő szabályozások sem biztosítanak jelenleg semmilyen preferenciális szabályt e vállalkozói kör számára, sem a pályázatok feltételeinek meghatározásáná l, sem pedig az elbírálás körében. A kis- és középvállalkozások hatékonyabb bevonását a közbeszerzési piacra mégis indokoltnak tartják az EUban is, és erről többféle híradás is szolgál, ugyanúgy, mint ahogy ez Magyarországon is kívánatos dolog lenne. Az E Uban ezt a kívánalmat nem a preferenciális szabályok alkalmazásával kívánják megoldani, hanem egyéb információt javító, technikai segítséget jelentő eszközökkel. A kis- és középvállalkozások számára talán a legfontosabb az alvállalkozási szabályok tartalm a a közbeszerzések terén, valamint a piaci pozícióik erősítése. Mint ahogy a képviselőtársam elmondta, bizonyos adminisztrációs terhek csökkentése elősegíti a kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a közbeszerzésekbe, de fontos dolog, hogy az alvállalk ozóra vonatkozó adatközlési kötelezettség is befolyásolja ezen vállalkozói kör bekapcsolódását ebbe a versenybe. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozást megszüntetni semmiképpen sem szerencsés, hiszen a 15 százalékos határ eltörlése az alvá llalkozóknak jelentkező kis- és középvállalkozások számára kevesebb esélyt nyújthat, hiszen azokra jóval nagyobb terhet ró, és eleshetnek bizonyos munkáktól. A másik ilyen, a kis- és középvállalkozások számára hátrányos helyzetet teremtő szabálymódosítás a z egybeszámítási szabályok bizonyos köre. Feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy a piaci jelenlét erősítése céljából ezeket megfontoltan kellene alkalmazni, hiszen a piaci pozíciók erősítése csak akkor lehetséges, ha a kis- és középvállalkozások valamilye n módon meg tudnak jelenni ebben a körben. Mint ahogy képviselőtársam is mondta, a közbeszerzési rendszerekben ezek a vállalkozók kevesebb eséllyel tudják felvenni a versenyt, mint a nagyobb vállalkozások, hiszen referenciájuk, tőkemegfelelőségük jóval kis ebb, mint a nagy vállalkozások esetében, és természetesen generálvállalkozásoknak is sokkal inkább tudnak ezek a nagyobb vállalkozások jelentkezni. Van példa arra - például az USAban , hogy a közbeszerzések bizonyos hányadát csak kis- és középvállalkozás oknak adják ki, 10 százalékát nevezetesen. Ezt tulajdonképpen meg is lehetne fontolni, de úgy vehető ki a Közbeszerzések Tanácsának a beszámolójából és általában a gyakorlati példákból, hogy az a 10 százalékos előny sem nagyon jön létre, amely a hazai váll alkozásokat preferálná a külföldi vállalkozókkal szemben, amelyre a tízéves időtartamban mi nyilván igényt formálhatnánk. Éppen ezért azt gondolom, hogy a kkvk piaci esélyeit kell növelni különféle intézkedésekkel, mint ahogy képviselőtársam is említette, az adminisztrációs terhek csökkentésével, vagy másfajta információs jellegű kiadványokkal, hogy ezen kör minél nagyobb mértékben tudjon bekapcsolódni
