Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
1364 A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a temetőkről és a temetkezésről szóló törvé nyjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/548. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/548/156. és 173. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Pintér Sándor belügyminiszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhan gzottakra - röviden! (Enyhe derültség.) DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája meggyőzően bizonyította a szabályozás tá rsadalmi igényét, szükségszerűségét és időszerűségét. Konszenzus alakult ki abban, hogy ezt a legmagasabb szinten indokolt megtenni. Magyarországon ebben a tárgykörben ez az első törvényjavaslat, amely átfogóan kívánja szabályozni ezt a mindenkit érintő te rületet. A törvényjavaslat kiemelt figyelmet kapott. A képviselői módosító javaslatok - mint ahogy az az általános vita során is kifejezésre jutott - a jobbító szándékot tükrözték. Fontos, hogy minden parlamenti párt támogatja a javaslatot. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szakmai előkészítése körültekintően történt. (20.10) Országos és regionális fórumokon, konzultációkon érlelődött a törvénytervezet. A javaslat első szakmai tervezetét 1997ben széles körű vitára bocsátottuk. Ez az egyeztetés az Országos Ön kormányzati Érdekszövetségtől kezdve a Budapesti Városvédő Egyesületen át a kegyeleti korlátolt felelősségű társaságokig bezáróan több mint félszáz szervezetet, magánvállalkozót érintett. Természetesen véleményt kértünk tíz egyházi szervezettől is. Javasla taikat a legmesszebbmenőkig figyelembe vettük. Az egyeztetés hiányára és az egyházak javaslatainak figyelmen kívül hagyására való hivatkozás ezért indokolatlan és téves. A módosításokat is figyelembe vevő törvényjavaslat struktúrájában egységes és megtarto tta keretjellegét. Ezt azért is hangsúlyozom, mert valóban nehéz volt megtalálni, hogy hol húzódjon a törvény és a végrehajtási rendelkezések határa. Soknak tűnhet a kormányrendeletre való hivatkozás, azonban azok szakmai jellege világosan és egyértelműen kitűnik a felhatalmazásból. Számos közegészségügyi, műszaki, igazgatási tárgykört részleteiben elegendő alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni. Tisztelt Ház! Néhány olyan kérdésre kívánok kitérni, amely a törvényjavaslat vitájában egyegy témakörhöz kap csolódik. A törvényjavaslat alapelvei a kormány szándékával egyezően a vita eredményeképpen pontosításra és kiegészítésre kerültek. E körben ki kell emelnem a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos módosító javaslatok elfogadását. Az is fontos, hogy az alapelvek visszatükröződnek a részletes szabályokban. A temetőtulajdonlás kérdésében az alkotmánnyal összhangban a korszerű európai gyakorlatot indokolt követni. A javaslatok pontosították azt a garanciális elemet, miszerint a település nem marad közte mető nélkül. Ha a tulajdonos csődbe megy vagy ha nincs önkormányzati temető, akkor gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat is legalább 51 százalékában tulajdonos. A helyi önkorm ányzatok mint a köztemetők tulajdonosai, kötelesek a köztemető fenntartásáról, üzemeltetéséről, működtetéséről gondoskodni. Ez közfeladat. Ilyen kötelessége nincs más
