Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A Magyar Köztársaság kormánya és az Osztrák Köztársaság kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló, Bécsben 1998. november 24-én aláírt egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határoz... - NÉMETH ZSOLT, a gazdasági bizottság előadója:
1357 NÉMETH ZSOLT , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nemzetközi egyezmények megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatok esetén gyakori, sőt szinte természetes az ellenzéki és kormánypártok közötti konszenzus. A gazdasági bizottság március 17ei ülésén ezzel összhangban egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta és elfogadásra javasolta a szentgotthárdi magyarosztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló egyezmény megerősítésről szóló országgyűlési ha tározati javaslatot. A szavazást követően minden bizonnyal rövidesen megindulhat a vasúti forgalom a közel két éve elkészült iparvágányon. Úgy vélem, megbocsátható, ha a gazdasági bizottság e napirend tárgyalása során nem az egyezmény jogi megoldásait, a g aranciális elemek, felelősségi körök gondos megfogalmazását méltatta, hanem a Magyarországon páratlan iker ipari park létrehozásának körülményeivel és kihasználatlan lehetőségeivel ismerkedett. A szentgotthárdi önkormányzat kezdeményezésére 1995ben kezdőd ött meg a Phare CBCprogram segítségével az ipari park kialakítása. Az osztrák fél az EU Interregprogram keretében jelentős tartományi forrással szintén megkezdte az építkezést. A közös szándék az volt, hogy határon átnyúló gazdasági együttműködés révén a szentgotthárdheiligenkreuzi ipari park motorja lesz egy olyan régió fejlesztésének, amely korábban természetes egységes képezett. Itt hármas határ révén természetesen magyarosztrákszlovén régióra gondolok. A beruházás indításakor a kormányfői találkozó n hangsúlyozták az iker ipari park fejlesztésének fontosságát, és azóta is mindkét részről vezető politikusok, kormányzati szereplők nyilatkoznak jelentőségéről. Ez az ipari park, ráépülve a szentgotthárdi városi infrastruktúrára, a térség ipari, logisztik ai centruma lehet, amely a szükséges képzési és egészségügyi háttérrel a térség központjává válhat. Véletlen egybeesés, hogy holnap, holnapután rendeznek ennek jegyében nemzetközi logisztikai konferenciát Szentgotthárdon. Ahhoz azonban, hogy a jelenleg egy más mellett épülő magyar és osztrák ipari park egységes, határon átnyúló ipari parkként funkcionálhasson, elengedhetetlen a két kormány állásfoglalása a közös működtetésről. Az egyezményeknek ki kell terjedniük az áruforgalom szabad és zökkenő mentes biztosítására. Ennek egyik eleme az országgyűlési határozati javaslatban tárgyalt vasúti forgalom megteremtése. Ez az egyezményben jelzett módon jelenleg csak a Lyocellműveket célozza meg, oda szállítja a nyersanyagot, illetve onnan a készterméket, mindenképpen szükséges, hogy kiterjedjen az ipari park többi cégére is. A közúti határforgalmat is biztosítani kell az ipari park két része között. Biztosítani kell a szolgáltatások szabad áramlását a két fél között. Ennek szintjei lehetnek; mindenképpen elsőként meg kellene azt oldani, hogy a tűzoltóautó átmehessen az ipari park egyik feléből a másikba, közösen történjen meg a katasztrófa elleni védekezés, majd később kibővíthetők a szolgáltatások humán szolgáltatásokkal és irodai szolgáltatásokkal, könyv elői szolgáltatásokkal vagy más egyébbel. Több lépcsőben, de lehetővé kell tenni a munkaerő szabad áramlását. Ha mindezt biztosítjuk, az már önmagában is különleges státuszt nyújt az iker ipari park számára, azonban a vállalkozói övezetté nyilvánítás a kor mányzat részéről nyílt elkötelezettséget jelenthetne a projekt mellett. Ennek révén lehetővé válna, hogy egy kis területen modellezzük az európai uniós csatlakozásunk utáni helyzetet, és szembesüljünk már most a tagsággal együtt járó problémákkal és lehető ségekkel. Mindezek után látható, ahhoz, hogy a szentgotthárdheiligenkreuzi ipari park az alapításkori célok szerint működjön, számos kormányzati intézkedésre van szükség, ennek sorában a két külügyminiszter által a múlt év novemberében aláírt egyezmény az első. A gazdasági bizottság előadójaként, a térség országgyűlési képviselőjeként szorgalmazom, hogy a szükséges kormányzati állásfoglalások, nemzetközi egyezmények megszülessenek, és hasonlóan a napirenden szereplő országgyűlési határozati javaslathoz, mi előbb a Ház elé kerüljenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
