Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Határozathozatal a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról..... - A Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája..... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
1338 Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! A Magyar Demokrata Fórum és a magam nevében tisztelettel üdvözlöm a határon túli magy ar nemzeti közösségeknek - mint a magyar nemzet részeinek - vezető képviselőit, mindazokat a barátainkat, akik a februári második magyarmagyar csúcstalálkozón is jelen voltak, és a tanácskozás zárónyilatkozatát kézjegyükkel ellátták. Időszerű volt már az a találkozás, hiszen az elmúlt esztendőkben számtalan közös magyar megbeszélnivalónk halmozódott föl. Nyilvánvalóvá lett, hogy NATOtagként és az EUtagság elsőkörös várományosaként mint a keletközépeurópai térséget megbízhatóan stabilizáló egyik legfont osabb tényező, Magyarország képes kifejezetten jó, de mindenképpen korrekt kapcsolatokat ápolni szomszédaival és a határon túli magyarsággal egyaránt, hiszen szomszédaink demokratikus berendezkedése és gazdasági reformjaik végigvitele éppen úgy érdeke, min t a Kárpátmedence magyarságának a szülőföldön való megmaradása. Ez az a szülőföldstratégia, amelynek alkotmányos szellemében a Magyar Köztársaság felelősséget érez az egész magyar nemzetért, tehát a februári konferencia ezért mondta ki, hogy - idézem - " a biztonság kiterjesztéséhez, a gazdasági fejlődéshez és az új választóvonalak térségbeli kialakulásának megelőzéséhez haszonnal járul hozzá a magyarmagyar párbeszéd intézményes kereteinek megteremtése". A tanácskozás résztvevői ha meg nem is vitathatták, de legalább lajstromozták mindazokat a kérdéseket és feladatokat, amelyeknek rendezése előttünk áll. Magyarország integrációja előrehaladt, amiből számos teendőnk következik, elég csak a schengeni vízumpolitika szomszédsági problémáira, egyes magyar határ szakaszok, vagyis az EU leendő külső határainak szigorított rendészeti őrizetére, ezzel összefüggésben a kettős állampolgárság ügyére gondolni, leginkább pedig mindarra, ami a kettős állampolgárság ügye mögött lelkileg, érzelmileg, anyagilag és a biztonság érzetet tekintve ott van. Gondolnunk kell a szomszédos országok magyar konzuli hálózatának kibővítésére, tehát az azonnali vízumkiadásra is, vagy csupán katalógusszerű felsorolásban megemlíteni a regionális és önkormányzati együttműködések, az infrastruktu rális és tőkebefektetések, a közös vállalkozások teendőit, nem beszélve az egzisztenciateremtés támogatásáról, a kulturális, művészeti, műemlékvédelmi teendőkről, a magyar közösségi és egyházi javak visszaadásáról, az autonómiáról, vagy épp a magyar sajtó és média állapotáról, az anyanyelvű iskolai és közintézményi rendszerről, a magyar egyházak hitéleti és nemzeti identitásőrző munkájáról, vagyis a templomról és az iskoláról. Van teendő bőven, hiszen bár tavaly ősszel Szlovákiában is kormányváltás volt, és a Magyar Koalíció Pártja is tagja azóta a kormánynak, nehéz a közelmúlt öröksége. Kárpátalja magyarsága pedig még tragikusabb helyzetben van, a romániai magyar nemzeti közösség továbbra is feszültségekkel terhes bizonytalanságban él, a vajdasági magyaroka t idegen nemzetek háborúskodása pusztítja, miközben - különben Ukrajnához hasonlóan - katonai határőrizet választja el őket az anyaországtól, a béke pedig a horvátországi magyarok falvaiba is csak lassan, furcsán tér vissza. Eközben a VMSZ nemrégiben megal kotta jövőbe mutató tervezetét a Vajdaság önkormányzatának politikai kereteiről, a KMKSZ pedig a határon túli szlovákokról szóló pozsonyi és a határon túli ukránokról szóló kijevi törvények után végre törvényt kíván a határon túli magyarokról is. Tisztelt Országgyűlés! A legutolsó, eddig legutolsó magyarmagyar találkozó legnagyobb eredménye - ahogy erre már többen utaltak - a konzultáció intézményesítése, ezeknek a kereteknek a formába öntése volt, vagyis a Magyar Állandó Értekezlet, hivatalos nevén az Áll andó Magyar Értekezlet életre hívása volt. Remélhetőleg ez a konzultációs fórum a jövőben biztosítja a résztvevők egyenrangú és tartalmas konzultációját, biztosítja azt, hogy minden további félreértés elkerülésével a határon túli magyarság valóban a szülőf öldstratégia szellemében működhessen, élhessen és gyarapodhasson. Ezért tehát a Magyar Demokrata Fórum a külügyi bizottság indítványát magáénak érzi, és azt elfogadásra ajánlja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (18.20)
