Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Dr. Dán János (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A veszettség elleni sikeres védekezés érdekében még mit tervez tenni a minisztérium?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1321 legközelebb önök lesznek az áldozatok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret letel tét.) , nem szeretném, ha minden részelem nyereségességéhez külön ragaszkodva máskor másik városban mondanák fel a megállapodást. A lakosság érdekében nem engedhetik meg! Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A képviselő úr a vála szt nem fogadta el. Megkérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadjae az államtitkár válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 159 igen, 98 nem szavazattal, 5 tartózkodással a választ elfogadta. Dr. Dán János (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A veszettség elleni sikeres védekezés érdekében még mit tervez tenni a minisztérium?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk a kérdésekre . Dán Jáno s, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: "A veszettség elleni sikeres védekezés érdekében még mit tervez tenni a minisztérium?" címmel. Dán János képviselő urat illeti a szó. DR. DÁ N JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésemet tulajdonképpen nemcsak az FVM államtitkárának, hanem ugyanennyi erővel az egészségügyi miniszternek is feltehetném, ugyanis a veszettségnek nemcsak állategészségü gyi, hanem ugyanolyan vonatkozásában közegészségügyi jelentősége is van. Magyarország a veszettség elleni küzdelemben a történelem során mindig élen járt. A két világháború között bevezették az ebek veszettség elleni védőoltását, melynek során Európa elism erését vívtuk ki. Napjainkban azonban a rókaveszettség a gond. Az intézeti vizsgálati eseteknek a 80 százaléka róka, ezen kívül az egyéb megbetegedett állatok vonatkozásában is a rókaeredet mint vektor visszaszármaztatható. Szólni kell a veszettség humáne gészségügyi vonatkozásairól is, melynek során az ember vakcinázása legtöbbször veszett állattal vagy veszettségre gyanús állattal történő kontaktus miatt következik be. Ennek a vonatkozásában egy Csongrád megyei adatot tudok citálni, melynek során 1998ban 268 esetben kellett emberre védőoltást alkalmazni, melynek a költsége is tetemes, mintegy 6 millió forint. Feltesszük a kérdést, hogy mi a teendő. Két lehetséges megoldás van, az egyik a rókák számának a gyérítése, a másik pedig az úgynevezett orális immu nitás, melyet repülőgéppel lehet megvalósítani. Ennek jelentős a költségvonzata, ugyanakkor nyugateurópai és dunántúli adatok bizonyítják, hogy ez egy hatékony megoldás. A kérdésem az, hogy ebben a vonatkozásban mit tervez tenni a minisztérium. Köszönöm s zépen. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Szabadi Béla földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár :
