Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
133 az üzemi megállapodással k apcsolatban is olyan kérdésekről, amelyek szabályozása kizárólag kollektív szerződésben történhet - ilyen például a túlmunkával összefüggő korlátozások kérdése, a kártérítési felelősség kérdése, mértéke , üzemi megállapodás nem rendelkezhet. Szeretnék itt utalni még egy körülményre. Ma Magyarországon körülbelül 800 ezer vállalkozás van, körülbelül 6000 olyan vállalat, ahol 50 főnél több munkavállalót foglalkoztatnak. Az a kör, ahol a törvény alapján kötelező üzemi tanácsot választani, ez éppen az 50 fő föl ötti vállalkozás. 1996ban az ismert kollektív szerződések száma nem érte el a félszázat. A tavaly bevezetett kötelező regisztráció - tehát kollektív szerződésre kötelező regisztráció - végleges eredményei még nem ismertek, a feldolgozás folyik jelen pilla natban is; most még a Gazdasági Minisztériumban, nemsokára átkerül ez a feladat a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. Az előzetes adatokból azt lehet látni, hogy körülbelül 35003600 között van azoknak a kollektív szerződéseknek a szá ma, amelyeket az elmúlt évben regisztráltattak. De ezekből 2000 körül van azoknak a száma, amelyek, mondjuk, iskolákra vonatkoznak, ahol minden egyes iskola a jelenlegi munkáltatói és fenntartói szerepkörök különválása miatt önálló szerződéseket köt. Követ kezésképpen nem éri el a 2000et, tehát nem éri el az egyharmadot sem azon munkahelyeknek a száma, ahol elvben kötelező. Ahol üzemi tanács van, szakszervezet is nagy valószínűséggel van, hiszen az a tapasztalatunk, hogy legtöbb esetben ott választanak üzem i tanácsot, ahol szakszervezetek is vannak, és ennek ellenére mégsincs kollektív szerződés. Azt gondolom, ahol nincsen szakszervezet, ahol egyáltalán semmiféle kollektív párbeszéd nem folyik munkaadó és munkavállaló között, hogy ebben az esetben - megegyez ően a nemzetközi gyakorlattal, hisz számos nyugateurópai országban ismeretes ugyanez a szabály , ahol nincsenek meg a kollektív párbeszéd feltételei, ahol ennek semmiféle gyakorlata nem létezik, ott az egyébként is a törvény által kötelezően létrehozandó és létrehozott üzemi tanácsok tárgyalhassanak, megállapodásokat köthessenek a szakszervezeti jogosultságoknál korlátozottabb mértékben, ez feltétlenül indokolt, és feltétlenül az ott dolgozó munkavállalók érdekeit jelenti, az ott dolgozó munkavállalók érd ekeit védi, támogatja. Van a javaslatnak egy másik eleme, amely ugyancsak sok vitát váltott ki az elmúlt években, nem is annyira a javaslat, mint az a jelenség, amelynek szabályozására vonatkozik, s ez pedig a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendel kezések körét jelenti. A jelen módosítás egyfelől megteremti a kulcspozíciót betöltő személyekkel szemben a szigorúbb felelősségi szabályok alkalmazhatóságát, tehát szigorítja a szabályokat, másfelől összeigazítja a gazdasági társaságokról szóló törvény és a munka törvénykönyve vezetőkre vonatkozó szabályait. Azt gondolom, régóta szükséges lépésről van szó. A javaslat ennek érdekében szabályozza a vezető gazdasági összeférhetetlenségének eseteit, kitérve a közeli hozzátartozók szerepére is, másfelől kimondj a a vezetők polgárjogi felelősségét. Jelentős szigorításnak tekinthető az, mely szerint csőd vagy felszámolási eljárás alatt a vezető munkaviszonyának megszüntetésekor a részére járó díjazást a tulajdonos jogosult visszatartani. Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy a munka törvénykönyve hatással van a munkaviszonyon kívül más munkavégzésre irányuló jogviszonyok szabályozására is, szükséges a munka törvénykönyve változásához igazítani a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a bírák, az igazságügy i alkalmazottak, illetőleg az ügyészek jogállását rendező törvényeket is. Ez utóbbi jogszabályok változtatásával kapcsolatban kikértük az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is, mely ezzel egyetértett. A javaslattal kapcsolatban több alkalommal került sor vitára az Érdekegyeztető Tanács szakmai bizottságaiban, illetve a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsában, ahol partnereink, így a szakszervezetek is elmondhatták álláspontjukat a tervezett változtatással kapcsolatban. Meglehetősen sajátos körülmény volt az, hogy miután a szakbizottságokban kialakultak kompromisszumok - számos ilyen elem megfogalmazódott , az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a szakszervezetek úgy döntöttek, hogy nem kívánják tárgyalni a javaslatot.
