Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Ki fizeti meg a rossz befektetések árát?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1278 kis kft. 49 százaléknyi üzletrészét huszonhatszoros áron megvásárolni nem tűnik igazán nagy üzletnek, hiszen az értékaránytalanság több mint feltűnő. A szerződéshez értesülésem szerint egy visszavásárlási klauzula is tartozott, miszerint a Mahir köteles lett volna visszavenni a Postabanktól az üzletrészeket, ugyancsak 380 millió forintos áron, tavaly december 31éig. Ez azonban nyilvánvalóan nem történt meg, hiszen pár napja a HVGből megtudhattuk, hogy a Postabank több más szennyesével együtt a Mahir Cityposterüzletrészcsomag is a Reorg Apport Részvénytársaságba lett átruházva, névértéken, azaz a vásárlási ár hu szonhatodrészén. Tekintettel arra, hogy ezen vissza sohasem fizetett baráti kölcsön folyósítására tavaly kora tavasszal, a választási kampány idején került sor, nem kevesen gondolják azt, hogy ez a 380 millió forint a Fideszközeli Mahir közvetítésével vég ül is a Fidesz választási kampányát finanszírozta. Kérdéseim a következők, államtitkár úr: Valóban tartalmazotte a szerződés a Mahir részére visszavásárlási kötelezettséget? Ha igen, miért nem tett annak eleget a Mahir? Miként engedheti meg magának ez a t ársaság, hogy helyette az adófizetők kell hogy a 380 millió forintos cechet állják? Továbbá beletartozike ez az ügy is a Postabank konszolidációja során a költségvetés 150 milliárd forintjából rendezendő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő l eteltét.) tételek sorába? Nem tartanáe szükségesnek, hogy a parlament egy vizsgálóbizottság létrehozásával (Az elnök ismét hosszan csenget.) beleláthasson a Postabank konszolidációjának ügyébe? Várom válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK ( Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy megköszönjem azt a lankada tlan szorgalmat, ahogy az adott ügyben már sokadjára kérdést intéz hozzám. Örömmel válaszolok erre a belvíz- és árvízhelyzetet illető kérdés után is. Szeretném tájékoztatni arról, hogy mint bizonyára tudomása van róla, a Postabank tőkehelyzetének rendezése során a magyar állam 152 milliárd forint összegű tőkeemelést hajtott végre a bankban. Erre azért került sor, mert az elmúlt esztendőkben a bank működése olyan mértékben vált veszteségessé, amelyet az előbbi kormányok nem akartak vagy nem kívántak kezelni, erre most kellett sort keríteni a befektetők és a számlatulajdonosok védelme érdekében. A tőkerendezés során a bank könyvvizsgálója a minősített kintlévőségeket és a céltartalékigényt felülvizsgálta. Tehát kérdésének első felére azt tudom válaszolni, hogy erről nem a magyar kormány, nem a magyar parlament vagy valamilyen testület döntött, ezt független könyvvizsgáló cégek vizsgálták meg, és ők ítélték meg úgy, hogy ezt a követelést a Postabankon kívül kell értékesíteni. Szeretném azt is elmondani, hogy azo k az információk, amelyeket ön elmondott, mindenki számára hozzáférhetőek, ezek rendelkezésre állnak, hiszen ezek az adatok a Reorg Apport február 17én kelt kérelme alapján megjelentek a Cégközlönyben, és a Cégközlönyben megjelenő adatok mindenki számára nyilvánosak. Azt is hadd tegyem még hozzá, hogy amennyiben a veszteségek értékesítése során magasabb bevétel képződik, mint ahogy az korábban várható volt, akkor ez vissza fog folyni az állam, a költségvetés kasszájába. További kérdéseire válaszolva hadd m ondjam el, hogy olyan kérdést is feltett, amire nincs lehetőségem válaszolni, hiszen ez banktitokkört érint. Ebben az esetben csak akkor tudnék erre válaszolni, hogyha a bank ügyfele előzetesen nyilatkozna arról, hogy ez a nyilvánosság számára hozzáférhető . (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
