Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1249 kitűnt, hogy még a kormányon belül is komoly viták vannak, elsősorban a fe lsőoktatás irányításának a kérdésében. Az előterjesztő ugyan leszögezte, hogy igazgatási szempontból kívánják egyesíteni, egységesíteni a felsőoktatás irányítását, és az intézményhálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatban nem kívánják korlátozni az eg yetemek önállóságát - természetesen nem tért ki a gazdasági vezetők miniszteri kinevezési szándékára, sem a rektori főigazgatói megbízások miniszteri meghosszabbítási igényére , de ezzel együtt is hangsúlyozta, hogy a tervezett módosítások kifejezetten er ősítik a kari autonómiát. Ennek azonban lényegében ellentmondóan ígéretet tett arra, hogy szakkérdésekben megmarad más szakminisztériumok, irányítók szerepe. Kisgazda képviselőtársaim és Tamás Károly államtitkár úr garanciális ígéreteket vártak arra nézve, hogy elsősorban az FVM kompetenciája erősödjön meg a kutatás, a termelésfejlesztés és a szaktanácsadás kérdéseiben, továbbá jogosítványokat kértek egyetemi vezetők, ad absurdum egyetemi tanárok kinevezése ügyében. A kisebbségi vélemény megfogalmazói, mikö zben kategorikusan elutasították a szakminisztérium, illetve az FVMminiszter mintegy feudális előjogokat követelő álláspontját, éppen az agrártárca által jogosan felvetett kérdésekre adott elégtelen válaszok miatt nem tudták támogatni a tervezet általános vitára bocsátását. Először: Az agráriumban kialakult válság és az uniós csatlakozásra való felkészülés valóban indokolttá teszi, hogy az agrárkutatás szélesen értelmezett kérdéseiben, a termelésfejlesztés szakmai koncepcióinak megalapozásában és a magas s zintű szaktanácsadás szervezésében a szaktárca támaszkodhasson az agráregyetemek szellemi bázisára, jól körülhatárolt, világos jogosítványokat kapjon az ezekkel kapcsolatos teendők irányításában. Másodszor: Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy a területf ejlesztési regionális politikák realizálhatósága szempontjából a törvény hova telepíti a felsőoktatási intézmények centrumait. Nyilvánvaló, hogy a kialakítandó régi és új egyetemi központok egyúttal az adott régiók szellemi központjai maradnak, illetve les znek. Az utóbbiakról most meghozandó döntés előbb születne meg, mint az ország regionális koncepciója, holott nyilvánvaló, hogy az összefüggések kiemelkedően fontosak. (10.30) Harmadszor: Megítélésünk szerint e kérdéseknek a kormányon belül nyugvópontra ke llett volna kerülniük, mielőtt az egységes felsőoktatás irányításának kérdéseiben irányadó jelenlegi törvénytervezetet a parlament elé terjesztik. Ez a javaslat nem tisztázza világosan a kormányzat szándékait. A szakmai célok és a megfontolások helyett az intézményösszevonásokhoz és a székhelyek meghatározásához fűződő politikai lobbyérdekek által befolyásolt viták kerültek túlsúlyba, és ez számunkra elfogadhatatlan. Az Oktatási Minisztérium esetenként az érintettekkel is elmulasztotta a párbeszédet, és ez ért számos felsőoktatási intézményben érzékelhető integrációellenesség. Mindezek miatt a tervezet általános vitára bocsátását nem támogattuk. Ezt mindössze tartózkodó szavazatunkkal juttattuk kifejezésre. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) E LNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalása következik, a napirendi ajánlás alapján 1515 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszólalásra n em kerül sor. Először megadom a szót Révész Máriusznak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Jánosi György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó.
