Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1159 nehezen átlátható rendszert fogalmaz meg a törvény. Túl sok az oldalág, túlságosan aprózódnak a feladatok kormányzati szinten. Nehezen követhető, ki miben illetékes, ki miért felel például a kormányzati koordinációs bizottság és a védekezési munkabizottságok viszonyában. Mely szervezet végül is a koordinációs bizottság kiszolgáló szervezete, vagy ki kit integrál? A kormányprogram még úgy akar egységes katasztrófavédelmi szervezetet, hogy annak az alapja a tűzoltóság, ahova integrálódna a polgári védelem. A tervezet viszont a fordítottját sugallja. Igaz, a katas ztrófaelhárítás állami feladat, de ha abból indulunk ki, hogy a veszély helyben keletkezik, aztán nő megyei vagy országos üggyé, és ehhez képest az elhárítást is helyben kezdik meg, és csak később kapcsolódnak be nagyobb egységek, akkor érdemesebb lett vol na a szervezetet magát is alulról felépíteni, hogy egyértelmű és átlátható legyen. A védekezés és a veszélyelhárítás fontos szervei a helyi és területi védelmi bizottságok, amelyeknek az elsődleges intézkedéseket kell meghozniuk. Célszerű lenne tisztázni, hogy a polgármesternek és a közgyűlés elnökének az önkormányzati források igénybevételét hogyan és milyen módon kell utólag a saját testületeik előtt jóváhagyni, illetve azt, hogy a felhasznált forrás mennyi időn belül kerül utólag pótlásra az állam részér ől. Tisztelt Ház! Az általános problémák közül a végére hagytam, de mondhattam volna az elején is az egyik talán leglényegesebb hiányosságát a tervezetnek. Ez pedig a forrásoldal hiánya vagy bizonytalansága. Az utóbbi időszak médiatudósításai a veszély és az elhárítás bemutatása mellett többnyire arról szóltak, hogy kapnake támogatást a rászorultak a kárért vagy sem. A hivatalok szerint igen, a károsultak szerint nem. Egyértelmű, a károsultak helyzete olyan, hogy állami segítségre szorulnak. Úgy ítéljük me g, ennek a törvénynek kell létrehoznia egy elfogadható nagyságrendű katasztrófaelhárítási alapot, amelyből ez a kérdés is megoldható. Nem szabad, hogy a tárcák közti viták hátráltassák a rászorultak megsegítését, ezért kell a katasztrófaelhárítási alap beé pítése a törvénybe. Néhány konkrét rendelkezésről is szeretnék említést tenni. Itt van mindjárt a kormányzati koordinációs bizottság problémája. A normaszöveg szemérmesen elhallgatja, hogy mely szervezet, de főként hogy ki lesz ennek a vezetője. Aztán az i ndokolásból az látszik ki, hogy a Miniszterelnöki Hivatal. Egy ilyen törvényben nem egyértelműsíteni, hogy ki a főnök, több mint pontatlanság. Az ipari katasztrófákkal kapcsolatban felmerül a kérdés, eleget teszünke az ellenük való hatékony védelemnek azz al, hogy a sok pénzbe kerülő, de ténylegesen szükséges feladatokat előíró rendelkezéseket 2003ig kell teljesíteni. Aztán nyitva hagyjuk azt a kérdést, hogyan lesz erre pénz. Érdekes az önkormányzati tűzoltóság problémája. Vajon nem lennee egyszerűbb a te rvezetben rendelkezni róluk, illetve arról, hogy a központi szerv utasíthatja, irányíthatjae őket, mint az, hogy BMrendeleti körbe utaljuk a problémát, ami nem is biztos, hogy megoldás. Jelentőségüknél, szerepüknél fogva a települési és megyei védelmi bi zottságok szabályozása lehetett volna részletezőbb, egyrészt hogy a jogosítványaik, feladataik egyértelműbbek legyenek, másrészt azért, mert az elnökök személye ciklusonként változhat, és egy ilyen rendkívüli súlyú feladatnál a részletes szabályozás minden képpen segítené az újonnan belépők munkáját. A tervezet 16. §ának (2) bekezdése g) és h) pontja olyan feladatot fogalmaz meg a megyei védelmi bizottságok részére, amelyek a polgári védelemről szóló, jelenleg is hatályos törvény szerint a megyei közgyűlés elnökének feladatai. Ez lehetne törvényszerkesztési probléma is, de lehet üzenet is, ami például arról szól, hogy a közigazgatás átszervezése után a védelmi bizottságok elnökei már nem a megyei közgyűlés elnökei lesznek. Végezetül, tisztelt Ház, a tervezet sokat és értelmeset akart, ugyanakkor keveset valósított meg. Tulajdonképpen mit is? Összevonni rendelte a tűzoltóságot és a polgári védelmet. Ezt felső és középszinten megcsinálta. A katasztrófavédelem irányítását a belügyminisztertől a Miniszterelnöki H ivatalba helyezte. Lesz néhány új pozíció, ami valószínűleg súlyponteltolódásokat okoz majd a központi irányításon belül, de a végrehajtásban részt vevők helyzete ténylegesen nem javul, hiszen
