Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PINTÉR SÁNDOR
1148 katasztrófavédelem hatékonyságának növelése. A katonai jellegű szervezet benyomását keltő struktúra és vezetési rend csökkentését olyan ütemben lehet végrehajtani, ahogy ezt anyagi l ehetőségeink biztosítani tudják. A belügyminiszter irányítása alatt lévő egységes rendvédelmi szerv képes lesz a katasztrófavédelemmel összefüggő ágazati feladatok összehangolására, illetve a polgári védelmi és a tűzvédelemről szóló törvény maradéktalan vé grehajtására. Az országos katasztrófavédelmi szerv lényegében változtatás nélkül képes feladatai végrehajtására minősített időszakban is. (14.50) Itt szeretném kihangsúlyozni azt, hogy a polgári védelmi kötelezettség e szervezeti változtatás ellenére továb bra is a honvédelmi kötelezettség része marad. Az integrált országos és megyei szintű szervezetek létrejöttével megszűnik a jelenleg meglévő párhuzamosság; tisztább lesz a kapcsolati rend a hazai és nemzetközi együttműködőknek; szakszerűbbé és korszerűbbé tehető a NATOtagságból eredő nemzetközi segítségnyújtás lehetőségeinek kialakítása; katasztrófa bekövetkezése esetén a nemzetközi segítségadás fogadásának megszervezése. Áttekinthetőbbé válik a területet érintő hazai és külföldi információcsere, amely nél külözhetetlen része a szakszerű, gyors feladatvégrehajtásnak. A végrehajtás helyi szintjén a tűzoltóság önkormányzati jellege miatt az integráció nem valósul meg. Mivel az operatív és a hatékony irányítás megvalósítása a kormány felelőssége, ezért a javas lat a végrehajtás részletes szabályozására a kormányt hatalmazza fel, mindezzel biztosítja a szervezeti és törvényi alapjait egy hatékonyabban működő katasztrófaelhárító rendszernek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hazánkban a súlyos ipari balesetek reális ves zélyt jelentenek. Az átfogó szabályozás, a védekezési feladatok előírása jelen törvényjavaslat másik fő feladata. A szabályozás megteremtése elsődlegesen magyar érdekeket szolgál, amellett, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk fontos feltétele is. A Helsinkiben elfogadott, Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túlterjedő hatásairól című dokumentum megteremtette annak lehetőségét, hogy Európában elfogadják és bevezessék a biztonságos technológiákat, a biztonsági irányítási rendszereket, az álland ó információcserét, valamint az állami felügyeletet a fejlesztések, veszélyhelyzeti tervek kidolgozása területén. Hazánk 1992ben az elsők között csatlakozott ezen egyezményhez. Amennyiben az egyezmény hatálybalépéséig nem rendezzük a súlyos balesetek mege lőzésének és elhárításának átfogó jogi szabályozását, akkor az egyezményben foglaltakat nem tudjuk teljesíteni. A nemzetközi irányelvek szerint az új létesítmények létrehozásához vagy a meglévők módosításakor érvényesíteni kell azokat a hosszú távú igények et, amelyek figyelembe veszik a környezet és a lakosság védelmét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosság megismerje a biztonsági intézkedésekről szóló információkat és a baleset esetén követendő magatartást, a veszélyekről időben tájékoz tatást kapjon. Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, hogy kifejtsék véleményüket az új, veszélyes létesítmények tervezésekor, a meglévők módosításakor, és ismerjék meg a létesítményben lévő veszélyes anyagok hatásait. Az Európai Unió e területen a Sev esoII. irányelvet fogadta el. A SevesoII. irányelvben központi helyet foglal el, hogy a biztonsági intézkedésekről adott tájékoztatók a közvélemény részére rendelkezésre álljanak, és azokat mindenki megismerje, illetve megismerhesse. Az illetékes hatóság nak joga van információkat kérni a létesítmény vezetésétől, hogy a súlyos baleset értékeléséhez vagy a külső terv elkészítéséhez a szolgáltatott adatok elégségessé váljanak. Az irányelv szerint a tagállam kijelölt hatósága rendelkezéseivel megtilthatja bár mely létesítmény vagy üzem, azok egyes részeinek használatát, illetve használatbavételét. Erre akkor kerülhet sor, ha komoly hiányosságokat észlel, vagy ha az üzemeltető nem tesz eleget jelentési kötelezettségeinek.
